"Szóval annak ellenére, hogy a fenti két alapvetõ dolog határozza meg ezt a tágulást a világegyetemet, akkor miért nem szubatomi részecskék végtelenül ritka egyenletes gáza tölti ki!?"
Az egyenletes ritka gázzal való kitöltés hosszútávon háromféleképpen tud teljesülni:
1.) A részecskék eloszlása minden szinten egyenletes. (És nem csak egyenletesnek tûnik nagy léptékben, a sokaságnak hála, mint például a gázokban.) Ebben az esetben a részecskékre ható erõk kiátlagolják egymást, függetlenül az erõ természetétõl (távolságfüggéstõl). Ez egy nagyon szabályos elrendezõdés lenne, aminek a létrejötte teljesen valószínûtlen. Lehetetlen hogy ne legyen valami kis eltérés ettõl.
2.) A részecskék között nem hat erõ, vagy az erõ lineáris a részecskék közötti távolsággal. Ezekben az esetekben ha egy kiválasztott részecskére ható bruttó erõt nézed, az 0-lesz, feltéve hogy nagy léptékben egyenletesen oszlanak el a részecskék. És ez független attól hogy kis léptékben (tehát a részecske közvetlen közelében) egyenletes-e az eloszlás vagy sem. A jelenlegi ismereteink a részecskék között ható erõkrõl ezt kizárják.
Ha se 1) se 2) nem áll fenn, akkor elõször is a részecskék mozogni fognak mivel a rájuk ható bruttó erõ nem lesz 0. Ha mozognak akkor elõbb utóbb közel kerülnek egymáshoz annyira hogy a közöttük ható esetleges vonzó erõ nagyságrendekkel felülmúlja a többi részecske által kifejtett erõt. Ebben az esetben összetapadnak és aggregátumot alkotnak. Ilyen aggregátumok a protonoktól a galaxisig minden.
3.) Mindig lehet találni olyan szélsõségesen gyors tágulást amelyben ez az aggregáció nem tud lezajlani, függetlenül attól hogy milyen erõk hatnak, vagy milyen szinten egyenletes a részecskék eloszlása. A mi galaxisunk tágulása közel sem ilyen gyors.