Na nézzenek oda: semmi hangzatos puffogtatás a 4G-rõl? 168megabit HSPA hálózaton? Bámulatos, hol tart már a tudomány :-)))
Azért ez a cikk sem mentes a tévedésektõl:
1. Nem az Ericsson az elsõ cég, aki multi-carrier technológiát alkalmaz.
2. A multi-carrier HSPA+-t leíró Release 9 specifikációk már rég véglegesek, a szerzõ bizonyára a Release 10-re gondol (aminek semmi köze a multi-carrier-hez).
3. Nem a Release 6 az elterjedt hálózat, hanem a Release 7. Az, hogy nálunk még csak egy operátornál van Release 7 képes hálózat, nem jelenti, hogy a Release 6 lenne az elterjedt.
Egyébként alapvetõen a sebességhez nem az egyes 3GPP release-eknek van köze, hanem két rádiós dolognak:
1. Mekkora sávszélességen viszem el a forgalmat rádiósan.
2. Milyen modulációval.
Például:
egy vivõn 16QAM modulációval maximum 14megabitet lehet elvinni rádiósan (értsd: nem ez a mérhetõ sebesség). Ha ezt 64QAM-ra módosítom, akkor már 21megát lehet elvinni. Ha az egyvivõs rendszerem mellé veszek(!) még frekit (meg rádiós egységeket, meg antennát meg sok mindent), akkor két freki sávban pont kétszer akkora forgalmat lehet átvinni, azaz 2x21=42megát. Ha a 2 frekit megspékelem még egy 2x2MIMO-val (pénz, pénz, pénz), akkor a 42megából 84mega lesz a két vivõn, 64QAM modulációval. És így tovább.
Amit nem írnak le, hogy maximum 2x2MIMO fog elterjedni, és maximum 2-3 carriert fognak majd össze az operátorok, mert ez mind kibaszott drága dolog ám:
1. Plusz antennák, rádiós részek.
2. Államnak plusz frekidíj, több milliárdos nagyságrendben évente.
3. Megfelelõ licenszek és feature-ök megvásárlása a szolgáltató hálózatát szállító gyártótól.
Nem véletlen, hogy nem terjednek villám sebességgel ezek a technológiák.
Informatika és tudomány
