Nem a porszívóügynökökre gondoltam, hanem pl arra hogy már vagy 20 éve betiltották azt, hogy a 1-1 kockára vágnak be egy reklámozandó terméket, amit tudatosan fel sem fogsz, a tudatalattid viszont megjegyzi. És amikor 160-al az autópályán elhaladsz egy óriásplakát mellett nem ugyanaz? De...
De ez csak egy példa. Nem arról van szó, hogy meg y a TV-ben a calgon reklám, és akkor vagy megveszem a calgont, vagy nem. Hanem hogy az emberre úgy hatnak, hogy észre sem veszi. Nézzetek szét: okostelefon: gyakorlatilak már 10 éve is létezett, palmtop néven, igaz telefonálni nem lehetett vele, meg némileg gyengébb számítógép volt. Akkor nem kellett a kutyának sem. Most hirtelen mindenki ezt akarja, kb fél-egy éve. "Mert kell".
"Olyan korban élünk, ahol a teába citrompótlót teszünk, de a mosogatószerben valódi citrom van." Mert az emberek elhiszik, ha mindenféle sz#rt kennek az arcukra, akkor nem lesznek ráncosak... és ez nem az emberek hibája, hanem a marketingé.
Igen, a gazdaság növekedésére gondotlam, nem a technikai fejlõdésre.
De az a helyzet, hogy egy ideje már nem afelé halad a technika, hogy fenntarthatóan éljünk, sõt afelé sem, hogy jobb, élhetõbb világot hozzanak létre, hanem afelé, hogy minél többet termeljünk, minél olcsóbban, és adjuk el!
Néhány példa:
Az energiatakarékos izzókban higanyvegyületek találhatóak. Igaz, tovább égnek, kisebb a fogyasztásuk, és bár a szemnek ártalmasabb, mert nem folytonos a színképe, hanem intenzív csúcsok vannak benne, azért feltenném a kérdést: mi az ártalmasabb, a szén-dioxid, amit a növények oxigénné alakítanak, vagy a higany?
Napelemek: mindenki happy, mert a fénybõl csinálunk energiát, mert az jó! Csakhogy a gyártása során annyi káros anyag kerül kibocsátásra, hogy az élettartama alatt csak alig termel több energiát, mitn amennyit a gyártása során elhasználtak, azért inkább energiatárolóként tekinthetõ, mintsem energiatermelõként.
Biodízel: ha az USA összes bevethetõ területén biodízelt termelnének, akkor is csak az igények 30%-át tudnák kielégíteni, és akkor semmi élelmiszert nem termeltek. És egyébként is, a kukorica termeléséhez rengeteg olajra van szükség: gépek, szállítás, mûtrágya, növényvédõszer, stb. Alig több olajat termelnek, mint amennyit elhasználnak a termelés közben, csak néhány %-ot, de közben elégetik az értékes termõréteget a talajban, és a talajvízszint is csökken.
Mûtrágya: manapság mûtrágyáznak erõteljesen, mert pótolni kell a földbõl kivont tápanyagokat. Csakhogy a mûtrágyák csak néhány iont visznek be a földbe, ezek egy része nem is hasznosul a növények által, hanem elfolyik a talajvízbe, de a lényeg az, hogy ezek az anyagok a talajban élõ orgnizmusok anyagcseretermékeihez hasonlóak, ezért azok elpusztulnak, a talaj megszûnik élõ lenni: egyre több és több mûtrágya szükséges a termõképesség fenntartásához, de ígyis évrõl évre romlik a termõképesség. Pár év után eléri, hogy mûátrágyáz után is rosszabb lesz a talaj termõképessége, mint azelõtt, hogy elkezdték volna a mûtrágyázást, ha pedig abbahagyják, akkor nagyon visszaesik. Közel 100 évnek kell eltelnie mûtrágya nélkül, hogy visszaálljon az eredeti szintre.
A gépies élelmiszertermelésrõl: a hagyományos módszerekhez képest sokszoros erõforrást kell felhasználni ahhoz (nem emlékszem pontosan, azt hiszem 20-szor annyit), hogy másfélszer annyit termeljünk: ez folyik jelenleg, igaz anyagilag jobban megéri, de nem fenntartható. És emellett sokkal rosszabb minõségû termékeket erdményez.
Egyébként nézzük cask meg a párizsit, amit megveszünk reggel a boltban: kevesebb mint 50%-a hús, mégis többe kerül egy kiló párizsi, mint egy kiló színhús.
Sajnos még mindig az a látszat él az emberekben, hogy "majd a technika fejlõdése megoldja a problémákat", de hogy tegyenek érte bármit is, kicsit tudatosabban éljenek, azt már nem... ki kell ábrándítanom titeket: nem fogja megoldani a tudomány ezeket, mert nem biznisz, nem éri meg anyagilag.
Lehet reménykedni, hogy majd elkészül a fúziós erõmû, amire már 20 éve mindig csak 50 évet kell várni...
Ja, még egy kis adalék a marketingrõl: a sok szórólap, reklámkatalógus, amivel elárasztanak minket, és dobjuk is ki, anyagilag k#&vára megéri a multiknak, de rengeteg-rengeteg papírt emésztenek el, erdõket vágnak ki emiatt, és ez nem túlzás. Ki lehet menni egy szeméttelepre, és meg lehet nézni, hogy mekkora bálában álnak a TESCO reklámújságok... valami borzasztó.
Azt hiszem ez az egész nem a porszívóügynökök szintje, ha nem hiszitek, járjatok utána...
Informatika és tudomány
