Akit mélyebben érdekel a téma, olvassa el Dehaene Számérzék c. könyvét.
Valamilyen szinten minden élõlénynek szüksége van a számokra. Például egy kacsamamának fontos, hogy tudja, hogy az ötbõl egy kiskacsa elveszett, és hápogni kell neki. A kísérletekbõl úgy tûnik, 3-5 közötti számosságig valószínûleg ez az õsi modul végez "azonnali" felismerést az emberi agyban is. Afölött azonban valóban a nyelvi képességeinket használjuk.
Megint más kérdés a kiemelkedõ matematikai képességû emberek esete. Az extrém matematikai képesség "parazita", hiszen õseinknek nem volt szüksége arra, hogy tízjegyû számokból gyököt vonjanak. Nekem úgy tûnik, kétféle extrém matematikai képesség van: az egyik valóban a beszédmodulra (pl. Terence Tao) kapcsolódik, de létezik olyan is, ami a látási modulra (pl. Ramanujan). Nem igaz tehát, hogy a beszéd képessége "minden", ami a matekhoz kell.