Mondjuk a gondolkodast mindenkeppen az ember vitte a legmagasabb szintre. Az ugro pok meglepo pelda, mert kicsi az agya megis kepes elore tervezni, ill azt hogy felismerni-e on magat, na azt nem tudom. de az azert ketsegbe vonhato sokat otolne az eleten.
Viszont az maig kerderse hogy nema volt e az õsember. A csimpanzok kulonbozo morgasokat hasznalnak, amelyek szavak. Nem alkotnak belole mondatot, de mindegyiknek egyertelmu jelentese van, ill populacionkent valtozo, tehat nem oroklott, hanem tanult jelek. Toluk mar 6-8 millio eve elvalt az emeber leszarmazasi vonala, tehat mar csak emiatt is valoszinu hogy egy min millio ev megejelent valami primitiv nyelv.
A neander volgyi gegeje pl alkalmas emberi beszedre, meg ha csak toredeknyi hangra lenne kepes az homo sapiens skalajabol.
A gorillak pedig kepesek 300-1000 suket nema kezjel megtanulasara, mondatba rendezesere, valamint uj szokapcsolatok megalkotasara.
Szoval ez anyelv dolog egyaltalan nem uj dolog, a gyokerei melyre nyulnak, es az elmult par millio evben keresendo a valasz hogy miert poont a homo sapiens fejlesztette ki ennyire.