A második VH idején egy rakat szoknyás középiskolai végzettségû asszonyka, akik papír ceruza módszerrel számoltak mint kisangyal és röppálya számításhoz táblázatokat állítottak össze. Kb 50 ezekbõl kitett egy zsebszámológépet.
"Szerinted egy program nem képes olyan dolgokat elvégezni, amit a programozója nem?"
Hát márpedig errõl van szó. Amit a számítógép megcsinál az csupán annyi, hogy iszonyat gyorsan lefuttatja azt az algoritmust, amit a kóder kitalált. Valszeg ugye a kóder azért találta ki azt, amit, mert átlátja, hogy ennek mi a vége. Õ is megcsinálnhatná, de gondolhatod, hogy így a Crysis kb 0.5 FPS/évszázad sebességgel menne egy ilyen 100 fõs számolóbrigádon.
"Ha "a gép csak arra képes, mint az azt programozó ember", akkor mi a francért használnánk egyáltalán?" Miért használunk bányagépet? Mert kb 1000000X annyi anyagot termel ki, mint 1000 kubikos. Lásd fent azért használunk számítógépet, mert manuális számolási, adatkezelési feladatokat sokkal gyorsabban megcsinál, mint az ember.
A sebesség, ami emberfeletti és nem az adatfeldolgozás minõsége!
"Hol kezdõdik a "csak beleírtam" a "tényleg magától tudja" ítélettõl, mitõl fogja valaki "érteni", ami beszél? Csak próbáld meg körülírni, én meg hátradõlök röhögni."
Ott kezdõdik a különbség, hogy a számítógép nem tud semmit, csak csinál. És mivel nem tud, nem is akar csinálni, azt csinálja, amit TE mondasz neki. Ennyi. Azt hiszem világos. Szerintem egy ovis kb rájön erre, miután apukája elmagyarázza neki, hogy nem lakik benn senki a monitorban.
És most röhögjünk együtt
"Arról meg még nem is beszéltem, hogy ezeknél az algoritmusoknál az is simán elõfordulhat, hogy a programozó sosem kódolta bele, mi az a rím, sõt, verset írni se tud, ennek ellenére a gép megalkotta a rím koncepcióját, sõt, akár még explicit is reprezentálja."
Egy szinten talán van erre lehetõség, ebben az esetben, hiszen ez a rendszer úgy lett megalkotva, hogy figyeli a helyes válaszokat és azokból próbál plusz helyes találati arányt elérni.
De ez a lényeg! Ez a program nem tud, nem ismer, hanem csak egy fejlett keresõ algoritmus halmaz, ami nagy sebességgel és pontossággal képes 1 találatot legenerálni egy adott adatbázisból.
Én mondjuk kíváncsi lennek az egyel elõtti lépcsõfokra, ami megelõzi az egyetlen válasz kiválasztását, az utolsó elötti 10 vagy 100 kb azonos esélyû találatra. Abból én is tudnék tanulni, többet, mint hogy mindig megtalálja az egyetlen tutifrankót.
Másrészt kõkeményen bele lettek gyúrva azért az "agyába" gondolom a játék kategóriái, lehetséges változatai. Ilyen játékon belüli aljáték lehet a rímkeresés is, nem ismerem annyira.
Azért nem gondolkodik továbbá, mert a gondolkodásba valójában rengeteg minden benne van. A gondolkodás a világ modelljének, reprezentációjának a környezet tényezõinek változása elõrejelzése céljából történõ mûködtetése.
Az emberi gondolkodás, nem csak nyelvi szinten történik, a nyelvi elemek, fizikai létezõknek a reprezentációi. Azonban nem csak nyelvi emlékeink vannak, hanem a fizikai valósághoz, a fizikai létezõkhöz kapcsolódó az érzékszerveink észleléseihez kapcsolódó emlékek és komplex modellek. Az emberben pl van egy fizikai modell, egy amolyan Havok algoritmus csomag, egy csomó dolgot ösztönösen tudsz a környezetedrõl, a napszakok változásáról (éjszaka alszol pl, vagy is tudod, hogy mi az éjszaka).
Szóval talán lehet egy az emberi elme õrülten bonyolult reprezentációs világához hasonlóan összetett rendszert alkotni, de még akkor is ott jön elõ a tudat, az akarat és a választás képessége. Ez nem valami extra statisztikai alapú vagy akármilyen algoritmus, hanem onnan fakad, hogy van bennünk egy szubjektum, ami átéli mindazt, amit ez az agyi reprezentációs rendszer számára felkínál, majd a lehetõségbõl õ maga (ez a végsõ ismeretlen szubjektum) meghozza a döntéseket.
Õ a szellem vagy a lélek, na ez nincs ennek az istenverte pléhdoboznak. És amíg nem beszélünk istenkével, aki elárulja a technológiáját, hogy lehet ilyet csinálni, addig nem is lesz.
Informatika és tudomány
