"az hogy mit érzel, mit gondolsz, az nem a semmibõl jön, rengeteg hardvernek és rengeteg háttérben futó biológia programnak az eredménye"
Vagy nem.
Akkor jelenthetnénk ki ezt biztosan, ha sikerült volna már leprogramozni.
Az ami az emberben zajlik, csak nagyon távolról mondható tisztán programozási kérdésnek.
Az emberi agy hardver és szoftver egysége, a kettõ ráadásul hat egymásra, és ráadásul nem tisztán digitális, hanem kevert.
Az emberi agy csak attól, hogy mûködik, gyorsabbá hatékonyabbá, nagyob kapacitásúvá válik.
Egy mostani szilikon alapú rendszer ilyen alapvetõ változásokat nem képes végrehajtani.
Ráadásul az emberi agy amit csinál az nem pusztán információfeldolgozás a hagyományos értelemben. Pl amikor valakire/valamire gondolunk, akkor egy komplex egészként jelenik meg ez a valami. Lásd pl, amikor valamit nem tudunk kiverni a fejünkbõl. Attól válik valami valamivé, hogy nem egy önmagában levõ tulajdonság, egyedi érték, paraméter, hanem egy olyan komplex egész, aminek történetisége van, tudjuk hogyan viselkedik a valóságban, vagy viselkedne, ha lenne. Valós dolgok komplex reprezentációi, ideák. Amilyen idea az AI is.
Az, hogy van egy gép, ami adtbázisokból keresgél marha gyorsan, az marha messze van attól a rendszertõl, ami az agyban zajlik, ami létrehozza a világ reprezentációját és abban megannyi kis virtuális AI-t mûködtet. Ezáltal megjósolja a jövõt, visszakövetkeztet a múltra, alkot, alkalmazkodik.
És ez még mindig csak informatikai kérdés jórészt, a tudat mint olyan. Az a lépcsõfok, amit a tudomány még csak nem is karcolgat.
Informatika és tudomány
