Egyáltalán nem kötekedésképpen, de a felhasználóbarát szerintem nagyon relatív, inkább itt a megszokás kérdésérõl van szó.
Anyám netbook-on chat-el, netezik, jútúbozik, ímélezik (mail kliensel), skype-ol, pidginel, képekbõl csinál montázsokat, múlt héten tanítottam meg, hogy audacity-vel hogyan kell csengõhangot csinálni jútúb videóból (vagy csak egy részébõl). Ma már ott tart, hogy a programokat is õ telepíti/szedi le ha kell neki.
Ubuntu 10.04 van a gépén, semmi gondja nincs vele. Leült az én win7-es asztali gépem elé (játszottam vele épp, akkor léptem ki a játékból :P), és arra azt mondta hogy logikátlan szar, próbálta feltelepíteni az audacity-t, de "nem talált telepítés opciót a menüben".
Nagyapám a régi asztali gépemet kapta, jól összerakott ketyere szintén ubuntuval. Skype-olnak, családfát építenek rajta nagymuterral. Mama recepteket keres vele a neten, papa kapcsolási rajzokat. Próbálják összeszedni az régi ismerõsöket a neten, iwiw-en.
Kérdeztem hogy van-e valami gond vele, válasz: semmi, tök jó gyors, szintén ubuntu.
Kedvesem egyetemista, fõleg office use-ra használja a netbook-ját, teljesen meg van vele elégedve. Eleinte win7 volt a gépén (office 2k7 miatt), idáig dual-boot-ban volt, de mivel 3 hónapja nem loggolt be windowsba, megkért hogy "tüntessem el a választót a gépérõl, neki nem kell a régi lassú szar". Ubuntu.
Én a 7.04 óta tesztelgettem, 8.04 óta aktívan használom a gépemen az ubuntut videódigitalizálás és vágásra, hangvagdosásra, fényképek retusálására, netezésre. Ha játszani akarok, akkor meg reboot, és át windowsba. Játékokon kívül mindenre jó az ubi.
Ezekkel a példákkal arra szerettem volna rámutatni, hogy te, aki windowson nõttél fel, és azt tapasztaltad, hogy a windows a logikus és júzer frendli, neked a linux nem az. Viszont pl anyám, aki azt se tudja kb hogy mi az a windows, neki a win logikája baromság.
De az, hogy ne lenne user friendly... ezt kikérem magamnak. Ez csupán megszokás kérdése.