Kétségkivül, az "árambázisú" és "hõbázisú" fûtési és hûtési hõellátás saját terminológiám: a kor, (vagy a kór) hozta ki belõlem.
Mert verseny indult el: a komresszoros hõszivattyúk sok helyen kiszorították már nálunk is az egyéb eljárásokat, arra is hivatkozva, hogy õk tisztábbak (mert a szemét máshol keletkezik.)
Ausztriában pedig (egy konferencián nemrég rákérdeztem), csak megújulót és áramot akarnak látni a házakban.
Szép törekvés, és valóban teljesítenek is.
Szóval:
- Árambázisú, ha a körfolyamat árammal meghajtott eszközzel valósítható meg. (kompresszor, vagy az említett Peltier elem)
- Hõbázisú: ha a körfolyamat hõ bevezetésével valósítható meg. (abszorber, adszorber)
Ez alapvetõ különbség, mivel a primer energiaforrást, annak hatékony hasznosítását érinti.
Ha a gázt elõbb eltüzeljük erõmûben, azután az áramot a helyszinre szállítjuk, akkor ~30% hasznosul, a többi a levegõt fûti, vagy a folyókat.
Amikor levegõ kazánról beszélnek, akkor mi csak arra gondolunk, hogy a hõszivattyú a levegõbõl von el, és hasznosít gõzt a lakásban! Pedig elõbb arra kéne gondolnunk, hogy azt megelõzõen meg az erõmûben a levegõt, és a folyóvizeket fûti fel!
Ha láttál Heller-Forgó hûtõtornyokat- azok igazi "levegõ kazánok"!
Ha ugyanazt a gázt viszont gázmotorban vagy hõszivattyúban égeted el, eleve nagy villamos hatásfok (35-45%) jelentkezik, és a hõt is hasznosíthatod.
Nyáron abszorben, ez elterjedt, ezt nevezik trigenerációnak, ilyet terveztem én is.
Mert a "tri" ez esetben a hõbázisú hûtést jelent.
A 90oC melegvíz belép az abszorberbe, ami az elpárologtatónál 7oC hûtõvizet ad ki.
Az átvett hõt ~30 oC-on a hûtõtorony viszi el.
De láttam ugyanilyen adszorberes hûtõgépet is.
A továbbiakban, ha van érdeklõdés, elmagyarázom, hogy mûködnek, mi a különbség.
Azt se bánnám, ha más tenné, de legalább is a kompresszorosét valaki más, kezdetben leírná.
Tévedés ne essék: én is mindegyiket csak a maga helyén tartom jónak!