Én meg a sajnos ritka, de akkor velős kioktatásodon szoktam jókat derülni. A forgatókönyv a jól megszokott és eddig bevált módszer, azaz én adom a hülyét, te meg helyre teszed a dolgokat. Vagy csak engem :D
Ebben az a vicces, hogy a való életben (jobban a munkámban) javarészt inkább én osztom az észt, a többiek meg tanulnak. Vagy ami még jobb, ha meg sem hallgatnak, aztán persze utólag meg sírnak, hogy miért is nem hallgattak rám :)
De jól van ez így.
Mind tesszük amit tennünk kell, és tanulunk egymástól.
Kivéve természetesen én tőled, mert ugye ahhoz az kellene, hogy végre valami olyasmit is közölj már velem, amit eddig még nem tudtam.
De türelmes vagyok, és kivárom, hátha egyszer ezt is megérjük :)