"De már megint csak a fos habosításáról beszélgetünk, mert ez még mindig KIZÁRÓLAG egysejtûek esetében lehetséges." A cikkben egysejtûekrõl van szó. A denevéres példát csak szemléltetés gyanánt hoztam föl.
"Egyébként a rendszertan nem a tulajdonságaik alapján csoportosítja az élõlényeket, hanem az evolúciós törzsfejlõdés alapján." A rendszertani csoportosítás a tulajdonságaik alapján történik. Az utóbbi idõkben molekuláris biológiai tulajdonságaik alapján. Ezek alapján térképezi fel a rokonságokat és építik fel a törzsfejlõdés fáját. És ebbõl következtetnek az evolúciós torzsfejlõdésre. Nem fordítva.
A fordítottjának nincs is értelme, hiszen az evolúciós törzsfejlõdésükrõl közvetlenül nem tudunk semmit.
Visszatérve az egysejtûekre. Ha találsz két egysejtût, amelyek genetikai anyagukban hasonlítanak, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy az a genetikai anyag valamelyik közös õsüktõl származik. Lehet, hogy egy külsõ forrásból jutottak hozzá és annyi közük van egymáshoz, hogy az egyik õse egyszer megette a másik valamelyik rokonát.
De hogy ne csak a levegõbe beszéljek konkrét példát is tudok hozni. Az eukarióta sejtekben lévõ mitokondrium keletkezésének az egyik elfogadott elmélete az endoszimbionta-elmélet. Ezt sehogy sem lehet beilleszteni egy törzsfejlõdési fába! Ha megpróbáljuk arra jutunk, hogy a törzsfejlõdés fájának két ága összenõtt, de ez már NEM FA! ez GRÁF!. És ha egy gráfot nem gráfként hanem faként vizsgálunk és vonunk le következtetéseket, akkor alapvetõ elve hibát követünk el, és a következtetéseink is hibásak lesznek.