Folyekony femsoval hutott tenyeszto reaktorra mar volt egy kiserlet, a detroit-i fermi 1-es ami 1966-ban le is olvadt amikor a hutokozeg belekotott a hocserelo egyik szelepebe. 4 evbe telt amire egyltalan sikerult lezarni a rendszert. Az amerikaiak azota sem probalkoztak hasonlo rendszerrel. A fermi-es mar ugyanaz a vizforralos rendszer ami japanban olyan nepszeru. (ugyanaz a ceg epitette) Ez sem tul jo, de a tenyesztoreaktorukhoz kepest meg mindig stabilabb. Jelenleg csak a GE japan reszlege dolgozik femso huteses reaktoron, de meg japanban sem kaptak ra engedelyt. (ugyanis a legkisebb szivargasnal is maga az aktiv futoanyag jon ki a reaktorbol, nem a felaktivalodott viz es a futoelemek boritasa mint most japanban)
A toriumos rendszer a cikkben szereplo formajaban nem biztonsagos. Futoelemes valtozatban viszont nem hasznalhato. Egy plutonium alapu gyorsreaktor terve mar megvolt korabban is, itt magyarorszagon, de az orosz rendszer felrobbanasa es az amerikai leolvadasa utan nem mertek befejezni. A hozza valo futoanyagot par eve vittek el kfki-bol az elozo kormanyzat alatt a zavargasok utan, pedig jopar atombomba kijott volna belole. Egyebkent most is van egy hasonlo terv, magyar-cseh-szlovak kozos egyuttmukodesben, hasonloan kiserleti reaktorkent, gazhutessel es 3-as reaktorban is alkalmazott selejtezett atombombakbol kinyert mox (uran es fegyverminosegu plutonium) futoanyaggal. Nem most tudni mi lesz ebbol a projectbol.
ps: A gyorsreaktorokban meg az a jo, hogy jarmufedelzeti rendszer is keszitheto beloluk, tehat igy akar egy tankba vagy repulogepbe is lehet reaktort tenni. Hatranyuk, hogy az elkeszult prototipusok kozott 50% feletti a felrobbantak aranya...