1. Bányászni más bolygókon elsõsorban nem azért kell, hogy a Földre hozzák a cuccot, hanem azért, hogy a helyszínen építkezzenek, és feldolgozzák. mivel a Földrõl odavinni a cuccot is ugyanolyan drága, mint onnét ide. Tehát az a legideálisabb, ha a lehetõ legtöbb mindent helyben lehet elõállítani
2. Valóban jelentõsen növeli az emberiség túlélésének esélyét, ha több bolygón él. Terraformálásra legalkalmasabb a Mars. Ott sok ember élhet majd a földihez elég hasonló körülményke között.
Egyéb helyeken, pl. a Merkúron inkább csak bázisok lesznek, annyi emberrel, amennyi a munkához szükséges.
3. Csak azért került 7 évbe a Merkúr körüli pályára juttatni egy ûrszondát és úgy általában is csak azért kerül annyi idõbe az ûrszondáknak mire eljutnak valahova, mert azt a lehetõ legkevesebb energiával íhy a lehetõ legkevesebb pénzbõl akarják megoldani.
Természetesen semmi elvi akadálya sincs erõsebb hajtómûvekkel, és több üzemanyaggal ellátni az ûrjármûveket. Pénzügyi akadálya van. minden többlettömeg jelentõs extra költséget eredményez. Az idõ viszont ingyen van.
Ezért csámborognak annyit az õrszondák hintamanõverezni minden lehetséges bolygó mellé.
Szóval sokkal gyorsabban is a Merkúrhoz lehet érni, ha a pénz és az üzemanyag nem számít(ana).
De számít, nagyon is.
4. A bolygók helyzete indulásnál igazán csak a Naprendszer belsõ bolygóinál számít. Ezek viszont gyorsan keringenek, tehát gyakran van alkalmas idõpont.
A Naprendszer külsõ bolygói esetében már 1 Csillagászati egységnyi távolság (Nap-Föld távolság) már sokat nem oszt, nem szoroz.
Fontosabb, hogy a Jupitert éppen útba lehet ejteni vagy sem, mert a Jupiter ingyen fel tudja gyorsítani az ûrszondákat.