A termeszetes bomlas felgyorsithato, pl. eros neutrino sugarzassal. Persze ez tobb energiat igenyel mint amennyit elotte kinyertek az adott futoelembol. Az igazi megoldas az lenne, hogy addig kell energiatermelesre hasznalni, amig az osszes radioaktiv anyag szet nem bomlik benne egy stabil anyagga.
A japanok ott szurtak el, hogy a legregebbi, legolcsobb technologiat hasznaltak, ami raadasul igazabol csak jarmufedelzeti rendszernek lenne jo, katonai celra. (atomhaboruban nem szamit ha megserul egy reaktor) Ehhez kepest ok szinte csak ilyen reaktorokat epitettek. Pakson is leolvadtak a futoelemek a medenceben, mint most japanban a 4-es blokkban, csak nem lett belole tul nagy baj. A nyomottvizes reaktorok amugy is biztonsagosabbak mint a forralosok. A kulonbseg olyan mint a tartalyos bojler es az atfolyo vizmelegio kozott, az elobbinel jo ideig nem gond ha elzarjak a vizet es nem kapcsol ki a melegites, viszont az atfolyos ilyenkor szetolvad. A paksi nyomottvizes, tehat ketkoros, nagy nyomasra tervezett tartalyu, nagy vizmennyiseget hasznalo reaktor. A japan egykoros, atfolyo vizforralos, rendes nyomasallo tartaly nelkul. A magyarnal futoanyag olvadas eseten 4% a sugarzas kiszabadaulasanak eselye, mig a japan rendszerben 85%. Az oke, hogy a magyar a dragabb megoldas (kb. ketszer annyiba kerul az igy eloallitott aram), de melyik a jobb?