En azert a 4-es reaktort hoztam fel peldanak, mert abban nem voltak futoelemek, csak mellette a medenceben. Viszont nallunk joval tobb viz volt benne, ugyanis meg a tisztitotartalyt is viz alatt tartottak, mig a japanoknal meg a pihenteto medenceben sem volt eleg viz.
Viszont az, hogy egy reaktor kulso elektromos energia nelkul leolvadjon nem igazan elfogadhato. Nallunk aram hianyaban a gravitacio miatt beesnek a fekezorudak a reaktorba, japanban ezeket hidraulika emeli, ha van hozza aram. Nallunk aramszunet eseten egy nyomas alatt tartott tartalybol boros vizet nyom a rendszer a reaktorba, japanban meg bor sem volt a reaktorok kozeleben, ugy kertek az amerikaiaktol. Nallunk sokkal nagyobb nyomasra van meretezve a reaktor, mivel uzemi korulmenyek kozott is nagy a nyomas. Nallunk van nyomascsokkento rendszer, a kemenyekbe epitett szurokkel. Japanban a 2-es reaktornal az epulet oldalaba vagtak egy lyukat ugyanezen celbol. A paksi reaktor koruli tartaly elaraszthato vizzel a mellette levo ket medencebol, egy zsilip kinyitasaval. Japanban vizagyuval meg betonszivattyuval nyomtak be a vizet az epulet teteje helyen levo lyukon at, miutan a kulso epuletet elvitte a hirdogen robbanas.
A reaktortartalyok teteje meg most is szabadon van, mivel nincs olyan medence amit fel lehetne korulottuk tolteni. A 3-asnal a sajtoban elerheto kepeken latszik, hogy a robbanasban megserult a tartaly leveheto tetjenek rogzitese, csak par elgorbult csavar maradt benne, tehat a containment az uzemanyagtolto nyilasnal kinyilt a nagy nyomas miatt. Bar a fedo a nyomas megszunesekor visszaesett a helyere, de addigra a mar megolvadt uzemanyag egy resze kijott a gozzel egyutt. (szerencsere nem olyan sok mint csernobilnal, de kimutathato)
A sugarterheles pedig van akkora mint csernobil, csak nem 5 nap alatt egyben es nagy szorassal, hanem egy honap alatt es joreszt lokalizalt modon jott ossze. Meg a sugarzo anyagok jo resze a tengerbe kerult a kedvezo szelirany miatt, de ez csak szerencse kerdese volt.
A magyar peldat csak azert hoztam fel, mert egy vezerles nelkul is stabil reaktor eseten kb. annyi hatasa lett volna az egesznek mint nallunk a paksi benazasnak. Viszont a japanok azert epitettek ilyet, mert ez volt az olcsobb technologia es igy fele akkora aron tudtak energiat eloallitani.