"Pakson bármelyik reaktor fõkeringetõ szivattyúja ha leáll, leolvad! Ezért van belõlük kettõ, plusz vannak kisteljesítményû szivattyúk is amelyek leállás esetén csak a hûtéshez szükséges mennyiséget képesek keringetni, de azt folyamatosan."
A reaktortartaly koruli mukodes kozben szaraz medence feltoltese vizzel mar kepes a passziv hutest fenttartani, tehat amig van eleg viz a medenceben, addig nem tud leolvadni a reaktor. A tartalyon belul goz meg akkor tud csak keletkezni, ha tulmelegszik, de ahhoz egy szaraz kulso medence kell. A medence pedig barmikor feltolteheto a mellette levo ket masik medencebol, a zsilipek kinyitasaval.
Az elv eleg egyszeru: Papirpoharban is lehet vizet forralni, nyilt lang felett is, mert amig van benne viz, addig huti a pairt, igy az nem tud meggyulladni. Pakson fer annyi viz a reaktor kore, hogy addig hutse amig a fekezorudakkal leallitott reakcio utan kihulnek a futurudak. Japanban meg medence sincs, ha vizet locsolnak a reaktorra, az egyszeruen lefolyik rola. Egyebkent ott is eleg lett volna par meterrel lejebb rakni a reaktortartalyokat, akkor a tengerviz gravitacios uton tudna huteni oket. (tehat tengerviz be, rafolyna a reaktortartaly kulso oldalara, gozze alakulna, a goz a kemenyen at tavozna, persze kemenyt se epitettek...)
"A rekatorok vészhelyzeti hûtése lesz a kritikus szempont, amire különbözõ technológiákat fognak kidolgozni."
A jelenlegi legjobb ilyen megoldas az, hogy a reaktortartaly folott rengeteg vizet tarolnak, ami veszhelyzet eseten raomlik a tartalyra es bele az azt korulvevo medencebe. A fekezorudak meg gravitaciosan esnek bele a reaktorba. Ez most az amerikaiak legjobb rendszere, veszhelyzetben is teljesen passziv hutesu. Veletlenul nekunk itthon pont ilyen van mar par evtizede. :-)