Nem vagyok reaktorfizikus meg mérnök, de lényegében azt írtad le amire én gondoltam.
A reaktortartályt körülvevõ medence(Pakson a hermetikusan lezárt tér) egy olyan zóna ahol a primerköri csõtörést és mûködésben lévõ reaktort kivéve a sugárzás elenyészõ, és akár a karbantartó személyzet is beteheti a lábát.
Ennek elárasztása a reaktortartályt valóban hûti, de ha hozzávesszük még a reaktorcsarnokban lévõ vízzel elárasztható teret is, ez a mennyiség nem elegendõ arra hogy addig hûtse amíg a "láncreakció melléktermékei fûtenek", ami körülbelül 2-3 hét, ráadásul ekkora víztömeg valószínûleg nincs a közelben abban a magasságban ahol a reaktortartály megtalálható. Ott a Duna, de az kicsit mélyebben van.
Képzelj el egy valószínûtlen forgatókönyvet: 10-es erõsségû földrengés, mind a 4 reaktor leáll, megszûnik a villamosenergia-ellátás(kidõl pár oszlop).
- 1: A Duna leapad, mert beszivárog a törésvonalba ahol a földrengés keletkezett
- 2: Megsérülnek a dízelgenerátorok amelyek a hûtést oldanák meg a villamosenergia-szolgáltatás kiiktatása esetén
A kettõ közül bármelyik a Fukushima-i katasztrófához hasonló helyzetet idézne elõ, amire a tervezõkek még akkor oda kellene figyelniük ha az elkövetkezendõ 1 millió évben ilyen NEM FOG MEGTÖRTÉNNI.
A sötétzöldek meg menjenek Afrikába kecskét tenyészteni, és ne a mérnökök munkáját nehezítsék, elég gondjuk van így is.