Ja lexikonból, lehet, hogy ez a racionális/irracionális jelentése, ha nem tudod, hogy mi az, akkor jó kiindulópont. Én inkább logikus/mûvészit használnék általános szinonimaként.
Azt mondjuk, hogy a törvények csak logikusak lehetnek, pedig nem.
"Miért lenne már irracionális meggazdagodni? Nem felfogható ésszel, hogy ha valaki csinál egy jó vállalkozást, és a termékét el is tudja adni, akkor abból sok pénze lesz? Miért?"
Elõször is ott a csapda, hogy azt hiszed, hogy racionálisan meg lehet gazdagodni. Ha lehetne, akkor valszeg minden vállalkozó, aki az általad sorolt kritériumokat teljesíti gazdag és sikeres lenne. Ez nem így van. Kellenek az irracionális összetevõk is, szerencse, kapcsolatok, kreativitás.
Vannak negatív és vannak pozitév erkölcsi jelentõségûek. Szorgalom vs. gátlástalan törtetés pl. Mindkettõ bejöhet.
De sehol nincs leírva, hogy a szorgalom alatt mit értsünk, hány munkaóra mekkora elvárható profitot fog hozni. Ilyen nincs.
A szorgalom sokkal inkább az, hogy ellenállunk a kudarcnak, állhatatosak vagyunk, újrakezdjük akkor is ha 1000 sikertelen üzletet csinálunk, újra és újra beleöljük a szükséges munkát a vállalkozásba. Ez sincs leírva sehol, hogy hány félresikerült vállalkozás után jutunk el a sikerhez. Vagy hány emberen kell átgázolnunk, lefizetnünk ugyan ehhez, ha az erkölcstelen utat választjuk.
Szerintem kezded érteni, hogy mi a racionális és irracionális.
"Erkölcsrõl eddig nem beszéltünk, ne keverjük most ide. Arról beszélek, hogy ha nulla a lebukás esélye, akkor teljesen ésszerû dolog megszegni a törvényt. Nem erkölcsös, nem szép, de ésszerû."
Ó, ez nem így van. Erkölcsrõl mindig kell beszélni. Az erkölcstelen ember megbízhatatlan, és ezért elõbb utóbb magára marad. Egyedül viszont nem lehet üzletet csinálni. Bizonyos fajta erkölcs a bûnözõknél is van, csak más. Az erkölcs gyakorlatilag társadalmi tõke, vagy annak egy összetevõje inkább.
"Ennek nem sok értelme van. Attól, még hogy sok törvénynek semmi értelme, hová kéne elveszni?
Éppen fordítva látom, egy fõképp racionális beállítottságú ember fel fogja ismerni, hogy melyik törvénynek van értelme, és melyiknek nincs. Míg egy irracionális gondolkodású egyén el sem gondolkozik rajta, hogy melyik törvény miért van úgy, ahogy, elfogadja hogy ilyen, és kész, részérõl letudva a dolog. Pont õ lesz az, aki el fog veszni, neki minden egyes törvény ugyanolyan értelmetlen lesz."
Úgy érted a racionális ember külön tudja választani a racionális törvényt, az irracionálistól.
Ez nem így van, mert akkor a racionális ember jobb/több lenne az irracionálisnál, de ez nem így van.
Ahhoz, hogy megtudd állapítani melyik törvény ez és melyik az, mindkét képességgel rendelkezned kell. A racionális ember csak beleragad az irracionális törvényekbe, végtelen ciklusba esik. És sok törvénynek pont ez a célja, akár kimondatlanul.
"Mire valók a tankönyvek?
Mert nem arra, hogy "megoldjuk" belõle az életet. Arra valók, hogy információkat szerezz belõlük a világról. Ellenõrzött, a valósággal legjobb tudásunk szerint összhangban álló információkat. Aztán ezen tudás birtokában vagy "megoldod" az életed, vagy nem, rajtad múlik."
A tankönyvek csak arra jók, hogy felkészülj belõlük a köv vizsgádra, de sem a suli, sem a vizsgák nem az életre készítenek. Nem úgy, ahogy a tankönyvekben van. Ha viszont egy geci tanár harmadszor húz meg a vizsgán pedig mindent tudsz, és az hogy ezt a krízist hogy oldod meg, az igen az az életre készít föl.