Az a baj, hogy ez a lélekfilozófia gyakorlatilag megbukik, amint egyrészt figyelembe vesszük az agy fejlõdését (a mai élõ állatoknál gyakorlatilag végig kísérhetõ, a legegyszerûbb, még információk elraktározására sem képes idegközponttól az emlõsök, majd az emberek agyáig), illetve a tudományos agykutatás eredményeit.
Nem hiszem, hogy van olyan ember, aki ne gondolkodott volna már el ezen a témán, és ne ment volna végig gyakorlatilag az összes lehetõségen, hogy mitõl vagyunk egyáltalán mi. De igazából könnyen el lehet jutni oda, és szerintem ez a leglogikusabb magyarázat is, hogy a tudatunk az agyunkban jön létre, és nincs semmiféle lélek és ilyesmi. Gondold csak végig, mindig csak a jelenben élsz. Azért hiszed, hogy te vagy az, aki az elõzõ másodpercben, percekben is voltál, mert az agyad ezeket folyamatosan elraktározza (kialakítja a kapcsolatokat a különbözõ érzékszervek által összeszedett ingerekkel), és ezek folyamatosan mûködnek, és adják ki az utasításokat. Érdemes foglalkozni egy kicsit pszichológiával, hogy az agy legtöbb esetben milyen szinten kiszámítható, illetve agykontrollal, hogy megérstsd mire vagy képes általa. Ha elveszíted az emlékezeted, akkor már nem vagy az, aki elõtte voltál, hiába lenne lélek. Ha leklónoznának, és az agyadat át tudnák másolni másik testbe, akkor mindkettõ meg lenne gyõzõdve arról, hogy te vagy, mert csak a korábbi információk alapján tudod, hogy ki vagy.
Ettõl függetlenül, a robotok, 2 -es számrendszerbeli, programozott gondolkodással nem valószínû, hogy élõnek lesz mondható. Mert az élõlények másképpen gondolkodnak, dolgozzák fel az információkat és cselekednek. De ha ötvözik a biológiával talán igen, de olyan komplex szervet, mint agyat összeépíteni nem szerves gépezettel, hát... majd talán úgy 1000 év múlva... :D