Tehát elfogadod azt, hogy gyakorlatilag a lélek sem lehetne más, mint egy program, hiszen mi is csak arra vagyunk képesek, hogy feldolgozzunk információkat, és azok alapján cselekedjünk. A kisgyerek ösztönösen mindent megnéz, kipróbál, aztán metanulja, hogy jobb ha a szülõ elmondja mi is az pontosan, szépen fokozatosan megtanul mindent az életben, szüleitõl és minden embertõl akivel kapcsolatba kerül. És az agykutatásnak köszönhetõen ezeket mind ki tudjuk mutatni az agyban, a tanulás folyamatát, gondolkodást, a különbözõ érzelmek biokémiáját, stb.. És pont az a zseniális benne, hogy az embernek nem kell egy kész OS , pontosan ugyan onnan indul, mint bármelyik leghülyébb állat. Csak az embernek az agya jobb genetikai utasítások alapján fejlõdik, és képes lesz sok mindenre, amire más nem. De ösztönösen az ember sem tudja mi az a szeretet, az eszközökrõl is maximum annyit tudna tanulás nélkül, hogy ha hadonászik vele erõsebbet tud ütni, mint az nélkül. Évmillió tanulás és szelekció során jutottunk el ilyen "magas" szintre, ez volt a kulcsa az emberi faj túlélésének, egyedül, eszközök nélkül nem lett volna képes az ember túlélni, a többi meg együtt járt az agy fejlõdésével.
A fejlõdés egyébként még egyértelmûbb, miután megtaláltuk az embereink õseit is, ha jól tudom több mint 10 átmeneti lépcsõfokát.
Ráadásul az ember meg is issza ennek a levét, a nagyobb (és más formáju) fejnek köszönhetõen az ember kénytelen jóval korábban megszülni a kicsit, mint más állat, és sokkal nehezebben, és teljes egészében a szülõre is van bízva nagyon sokáig.
"Nem hiszem. Az ember fejlõdése az, hogy folyamatosan fejlõdik növekszik a tudatossága, tanul, új képességre tesz szert kiszámítható lenne? "
Kiszámítható pedig. Nyilván nem lehet kiszámítani, mert nem lehet tudni a másikról mindent pontosan, mivel minden hatással van a döntésekre, cselekedetekre. Magadnak viszont meg tudod válaszolni a kérdést, válassz ki egy dolgot, és gondolkozz el rajta, hogy miknek a következményeképpen cselekedted, döntöttél úgy, ahogy. Minek a függvénye, hogy szeretsz ide írni a fórumba, hogy milyen az egyéniséged, miket szeretsz csinálni, hogyan viszonyulsz más emberekhez, stb..
Ezeken lehet elgondolkodni, szerintem a végén úgyis arra a következtetésre fogsz jönni, hogy tényleg csak egy biológiai gépezet vagy, csak egy évmilliárdok során kifejlõdött hardver, aminek van egy jó biosa (ösztönök), de gyakorlatilag azok is felülírhatók a tanulással, pl. hogy nem a sötétségtõl meg villámoktól kell félni, hanem a teljesen ártalmatlan pókoktól, élõlényektõl, vagy a felelés közbeni leégéstõl xDD
"Közelebb lenni valamihez csak annyi, hogy ismerni, elfogadni, tudatában lenni. Ha nem tudod, hogy pl hogy kell helyesen táplálkozni, vagy pedig tudod, mikor jársz jobban? "
Szerintem ez a kérdés azért nem ugyanaz a súly. Általában mindenki hisz abban, hogy a saját hite által lehet egy embernek a legjobb (legalábbis gondolom, hogy nem csak én hiszem ezt). Lényegében ennek a HITE a legfontosabb, hogy hiszed, hogy neked a legjobb, mert akkor tényleg jó lesz neked :D
A táplálkozás szepontjából szerintem még egyértelmûbb, hogy jobb megérteni pontosan, hogyan mûködik a szervezetünk, mi a szerepe a vitaminoknak, és mindezeknek, minthogy hit alapján próbáljunk táplálkozni. Gyógyszerek terén is hasonló a helyzet, homeopátiát soha sem fogom elfogadni páldául, miután tudom, hogy az agykontroll messze túlmutat a homeopátia hatékonyságán, és a placebo hatáskörét is elég jól ismerem.