Gyönörû'. A Doom3 jutott eszembe hirtelen, azóta talán ennyire nem tetszett még semmiben a fény-árnyék sötétség-világosság kihasználása. Tetszett különösen, hogy az ellenek láthatóan zavarodottak voltak, taktikosan próbáltak mozogni, reagálni, a hirtelen harci szituációban, annak ellenére hogy egyértelmû taktikai hátrányban voltak, lõttek, de láthatóan nem pontosan a player-re, csak egy bizonyos feltételezett zónára, mivel csupán megközelítõleg tudták hol lehet, a torkolattûz hiányának okán. :)