"Pro és kontra lehet érveket felhozni, a japánok meg biológiai fegyvert is bevetettek Kínában. Az sem emberségesebb ötlet."
Õööö, hát persze. Csak vannak azért érdekes dolgok. Azzal ellentétben, amit McNamara is mond pl az Agent Orange-val szemben, vagy mellett. Pl. azért a hadviselésnek mindig is voltak szabályai, egyszer. Pl az hogy a polgári lakosságot igyekszünk kímélni és nem elsõdleges célpontként kijelölni. Amit persze pl a japók lexartak. Csakhogy itt jön a második dolog, hogy attól, hogy az ellenség valami geciséget csinál, nekem még nem kell ugyan azt megtennem, sõt még nagyobbat. McNamara azért kimondta a frankót: ha nem gyõzünk, akkor háborús bûnösök vagyunk.
És ehhez kapcsolódóan van még egy apró kis gond, amit a film is boncolgat szõrmentén, nevezetesen az értékek. A demokrácia azért hivatalosan a NÉPFELSÉG-rõl, arról szól, hogy a nemzet és az egyes emberek a hatalom forrásai, ha úgy tetszik ezért az értékek forrásai, vagy inkább a legfõbb érték.
A háborúban persze szembe került mondjuk 100 000 amcsi katona élete, néhány 100 000 japán civilével. Ez egy nehéz kérdés, de az, hogy magát is kvázi háborús bûnösnek nevezi, ezzel meg is válaszolta, õ maga is elítéli morálisan, azt amit tettek. Ettõl még persze hatékonynak és szükségesnek tartja.
És itt jön a következõ érdekes szempont: valóban szükséges több 100 000 civil lemészárolása ahhoz, hogy egy ország katonai erejét megtörjük?
A válasz szerintem egyértelmûen NEM. Ma már semmiképpen, és talán még a II. VH alatt sem volt szükséges.
Csak éppen akkor az amcsi katonai doktrína gyakorlatilag Douhet és hasonlók elveire épült. És aztán ugyan ezek az elvek fedezhetõk fel az atomerejük alkalmazási elveivel kapcsolatban is. Az atomerõt elsõdlegesen csak addig alkalmazzák katonai célpontok megsemmisítésére, amíg ezzel a válaszcsapás lehetõségét szüntetik meg. Egyébként pedig a totális megsemmisítés a cél általában. Szóval elõre készülnek az emberiség elleni legnagyobb bûntettre. Ebben nem hiszem, hogy felmentõ körülmény, hogy esetleg a másik is ezt akarja velük tenni. Ez a tény, hogy az un szabad nemzetek zászlóvivõje ilyen elvekre építette a hadviselését, az utóbbi 70 évben az morálisan ássa alá az emberek gondolkodását.
A félelemre épül, maga is félelmet ébreszt a másik oldal politikai vezetõiben, és polgáraiban, a sarokba szorítottságra, a hátrányos pozícióra hivatkozva menti fel elõre az embereket a legnagyobb bûn felelõssége alól.
Nem ismerõs ez egy kicsit, nem ezt hívjuk vajon terrorizmusnak, ami ellen olyan bõszen harcolunk? A civil lakosság elleni erõszak alkalmazása, vagy azzal való fenyegetés félelem keltés céljából?
Az erkölcs értelme nem az, hogy miket írunk ezzel kapcsolatban a tankönyvekben, hanem az, hogy konkrét válság helyzetben mit teszünk. Ha nem tartjuk magunkat a saját magunk által megszabott és hangoztatott elvekhez, akkor ugyan esetenként roppant hatékonyak vagyunk, soxor gyõzhetünk is. De egy dolgot mindenképpen elvesztünk, az alapot arra, hogy bárkit cselekedetei alapján megítéljünk, elítéljünk.