Egy húr mérete kb. a proton méretének 10-20szorosa
A húrok mérete a Planck-hossz (10e-35 m) nagyságrendjébe esik, ezért van, hogy szinte lehetetlen megfigyelni õket. A protonhoz képest kisebbek, mint egy ember egy galaxishoz képest.
Einstein relativitás elmélete szerint a téridõ 11 dimenzióra osztható.
ez nem igaz, a relativitáselmélet a hétköznapi 4 dimenzióval, 3 térrel és 1 idõvel számol.
rájöttek arra, hogy ha a húr elméletet átültetik a dimenzió elméletbe, akkor az öt különbözõ tézis eggyé válik: a különbségek csupán a párhuzamos világok különbözõségeibõl adódnak
Nincs olyan hogy dimenzióelmélet. A húrelméleteket nem kell sehová sem átültetni, a dimenziószám magukból adódik. Nem lett eggyé semmilyen tézis, az M-elmélet továbbra is megjósolt elmélet, nem létezik papíron. A párhuzamos világoknak semmi közük a dologhoz, a klasszikus kvantummechanika multiverzum értelmezésében szerepelnek.
A 11. dimenziót ezenfelül úgy képzelték el, mint a párhuzamos világok gyûjtõhelyét. Benne az univerzumok egy-egy membránnal (hártyával) körülvéve lebegnek
Csak a félretájékozott cikkíró képzeli ezt. A 11 dimenzióból 4 alkotja a makroszkopikus téridõt, a többi Planck-nagyságrendû méretben fel van csavarodva, és csak a húrok észlelik. A bránelmélet pedig teljesen más tészta, és ott a több univerzum nem párhuzamos univerzumok.