Ez eléggé pongyola érv, már hallottam párszor, de igazából nem állja meg a helyét.
Az nem érv, hogy nem jegyezték le a Földközi-tenger mentén élõ történetírók. Mit is kellett volna lejegyezniük? A Biblia szerint hányan tudtak a feltámadásról kezdetben? Ha jól számolom, tizenheten: a tizenkét apostol, Mária, Márta, Mária Magdolna, és a két fickó, akivel útközben találkozott, és megvendégelték. Bár a Biblia nem tekinthetõ megbízható történelmi forrásnak, mindenesetre más kiindulópont nincs. Tehát nem volt mit leírniuk a történetíróknak, mert egészen addig nem tudott senki a dologról, míg az apostolok el nem kezdték hirdetni, de így is csak másodkézbõl tudhattak róla, és akkoriban a hasonló jóslatok meg szekták elég gyakoriak voltak ahhoz, hogy érdemben ne foglalkozzanak velük. A történetírók akkor kezdtek vele részletesen foglalkozni, amikor rohamos terjedésnek indult Görögországban, Egyiptomban, Itáliában és Kisázsiában. Egy feltételezett lázító kereszthalála majdhogynem mindennapos esemény volt Jézus korában, nem volt benne semmi rendkívüli.