A tudomány sosem lesz képes erre választ adni. A tudomány a célnak megfelelõen van definiálva, a célja pedig az, hogy konkrét helyzetek megismerését segítse, mert ha ismerjük a konkrét helyzeteket, akkor uralhatjuk azokat, ezáltal növelve túlélési esélyeinket és kényelmünket, ha az adott helyzet felmerül. Vagyis a tudomány MINDIG a Mindenség egy behatárolt szeletét vizsgálja, mindig meg kell mondania az adott elv, ismeret érvényességi területét. A tudománynak ez a feladata, értelmetlen tõle olyan válaszokat várni, mint a létezés eredete, vagy a dolgok értelme. Ezekre nem tud válaszolni, gondolati és fogalmi rendszere képtelenné teszi rá, mert másra van megalkotva.
Az ilyen kérdésekkel a filozófia foglalkozik, és az képes válaszokkal szolgálni ezekre.
Te abban a tévedésben élsz, hogy a tudomány meg tud válaszolni minden kérdést. Vannak kérdések, melyeket sosem fog tudni megválaszolni, mert a tudomány egy gyakorlati célú gondolkodás, azon puszta elv vezérli, hogy növelje a túlélési esélyeket.
Számtalan dolog nem vezethetõ le a tudományból, mégis eredményesen alkalmazzuk, nem az egyetlen eredményes megismerés. Például ott a jogrendszer. Az, hogy egy jól mûködõ társadalmat létrehozz, nem csak tudományos ismeretekre van szükség, de megfelelõ jogi foglomrendszer híján elképzelhetetlen. Márpedig a jog nem megismerés alapon mûködik, teljesen idegen a tudományos metódustól, mégsem vitathatod a hasznosságát és eredményességét.