Nezd, termeszetesen a likvid tokere gondoltam.. persze hogy nem az eszmei erteku, akar felbecsulhetetlen, de penzze nem teheto dolgokra.
Amugy teljesen egyetertunk abban, hogy pl. a termeszetnek sokkal nagyobb erteke van, mint barmely penzmennyisegnek ill. aranyrudnak, de ez az ertek jelen tarsadalmunkban nem valthato be hatalomra.
Persze ebbe siman belekothetsz, ha szorszalhasogatva szo szerint veszed, tedd azt ha jol esik; de mar biztos eszrevetted, hogy ezen osszehasonlitasok arra voltak jok, hogy jelezzek, mekkora befolyasuk lehet ma a vilag legnagyobb vallalatoknak. Amire szamtalan pelda van, linkeltem is nehanyat es valojaban az a lenyeg. Eddig is, az elso hozzaszolasomtol kezdve is az volt a lenyeg, hogy bizony mar nem teljesen az allamok diktalnak, durva erdekcsoport-lobbik mennek a hatterben egy-egy kardinalis donteshozatalnal.
A Coca-Cola ceg pl. falvakat irtott ki Indiaban ugy, hogy a mai napig megy a jogi huzavona eleddig nevetseges karteritesekkel. Persze India akkori kormanya is hibas, nem csak a multiceg, de ez tulajdonkeppen egy iskolapelda a liberalista nezeteken szarnyalo kapitalizmus es egy masik, mondjuk naiv kultura talalkozasara.
Vagy pl. a milliardos bevetelu gyogyszercegek vagy egy GMO-ipari orias (Monsanto) is hogy jatszadozhat a torvenyt athagva, mind azt bizonyitja, hogy komoly hatalom osszpontosul a cegek vezeteseben, ami bizony osszevetheto a befolyasolt allamokeval. Ez pedig nem egy fix allapot, ez egy folyamat, amiben a vezeto multicegek (tobbnyire) mindinkabb erosebb hatalommal birnak.
Kina labbal tiporja az emberi jogokat, ez teny; de sokat fejlodott a tienanmeni meszarlas ota.
Mint ahogy USA-ban is csupan nehany evtizede ulhetnek buszon elore a feketek, bar USA szeret civileket olve beket terjeszteni messzi orszagokban, ahol a sajat csaladjat es hazajat vedo embereket terroristaknak nevezik.
A tienanmeni meszarlas idejen meg javaban tamogatta Nagy-Britannia a Del-afrikai apartheidet es nem mellesleg, ok (a britek) epitettek az elso (mai ertelemben vett) koncentracios taborokat.
Nos akkor megegyszer.
A baj NEM a bunosre mutogatas, hanem a KETTOS MERCE. Bizony valahogy szankcionalni kene Kina emberjog-ellenes lepeseit, ahogy minden mas bunoseg felett is igazsagot kene szolgaltatnunk, legjobb tudasunk szerint ill. erre kene torekedni. De nincs ilyen torekves a vilagszervezeteknel es a nagyhatalmak kormanyaiban, csak olyan torekves van, hogy BIZONYOS esetben...
Persze Izrael, USA, Nagy-Britannia, Franciaorszag eseteben nem. Magyarorszag eseteben igen. Mi hamarosan milliardokat fizethetunk a holokauszt buneiert mar megint, egy chicagoi felperes hordanak, ami teljesen jogos. Hogy USA valaha fizetne Guantanamoert vagy Izrael a palesztin holokausztert... az nem jogos, sot neonaci, aki beszel rola.
Szoval megegyszer: a baj a kettos merce. Minden ember, minden allam egyenlo a nemzetkozi es emberi jogok szerint, csak vannak egyenlobbek.
Az en allaspontom ezellen tiltakozni ill. nem ugy tenni, mintha ez szuperjo lenne.
Most egy idezet tolem, figyelj, mert ezt is valahogy atsiklottad:
"...viszont a majdnem globalis kapitalizmus kapcsolja ossze ezeket a szerinted nem osszetartozo dolgokat, ugyanis nincs semmifele osszeeskuves.
Ezek a folyamatok csupan a kapitalista szabad versenynek koszonhetoek."
Es folytattam: ha hasznalod a hires borotvat, akkor ez bizony megallja a helyet, hacsak nincs vmi informaciod a szabadkomuvesekrol akik adott esetben a vilagot iranyithatjak, mert akkor az lenne az igaz ugyebar. Nekem nincs ilyen informaciom, ezert a fentibb verziot tartom valoszinunek... tehat eleg szarul ertelmezted a mondandomat, remelem nem szandekosan.
Visszaterve szorosabban az eredeti temahoz, USA problemazik a gyartastechnologia es a termekszabadalmak lopasan, mert O ill valojaban a munkasokat kizsakmanyolo cegcsoportok azt varjak, hogy Kina tartsa be a szabalyaikat, mig Ok az irrealisan alacsony bereken es rezsin gyartatnanak a milliard emberrel, mint hajdanan a feketekkel tettek az ultetvenyeken.
Kina csak azert lephetett ellenteteset, mert egy mas kultura. Még.