"Még számold ki mellé, hogy az x km-es lejtõt hány köbméter földbõl lehet megépíteni. Érdekes lesz az eredmény."
Szerintem túlbonyolítjuk a piramisépítést. Nem kell hozzá több kilométernyi föld-rámpa. A piramis majdani helyéig kell csupán a Nílustól elvontatni az átlag 2 tonnás mészkõtömböket egy nagyjából vízszintes úton. Egy-egy ilyen kõtégla magassága 1 méter körüli volt. A "földszint" kirakása egyszerû egymás mellé tologatás. Az elsõ emelet elkészítéséhez mindössze 1 méter magas fa rámpát kell a földszint egyik oldala mentén készíteni, majd a rámpa végére telepített hevederes csörlõkkel felvontatni a görgõkön mozgó kõtömböket, aztán ott egymás mellé tolni, kihagyva / levésve a kamrák számára a terv adott szintre vonatkozó helyeit. A következõ rámpa az elkészült új szint mellé épül, úgy, hogy - mivel 60-70 cm csak a párkány - az egy szinttel lejjebb lévõ párkányt is felhasználva, így már 120-140 cm szélességben építik meg a fagerendákból ácsolt emelkedõt, amin már van elég hely az újabb csörlõvel felhúzni a köveket.
És így tovább szintenként, körbe-körbe, "spirál" alakban folyamatosan felrámpázni; a piramis kb. 2/3 magasságáig van elég hossz soronként a nem túl meredek rámpáknak.
Innen feljebbre itt egy másik módszer (de akár az egész építéshez is): feltételezve, hogy a két tonnás kövek 1-2 méteres függõleges emelése néhány pár vastag kötéllel és csigákkal nem lehetetlen feladat, a felsõ szint platójára telepített fa daruval elég a alatta lévõ szint párkányáról felemelni (vagy egy emelõ-szerû kialakítással egy szinttel feljebb billenteni) a köveket.
Akár még a félkész piramis oldalfalára támaszkodó függõleges gerendákon (síneken) felfelé csúszó, ferde pályájú liftszerû daru is megépíthetõ szerintem. Két tonna nem a világ, pár csigával és kellõ hosszúságú kötelekkel akár egyedül is felhúzható. : ))
Ezzel nyilván nem szeretném lefitymálni az ókoriak zsenialitását, és lehet, hogy tök hülyeség amit írtam, csupán ötletelek. Ugyanez lehetett régen is: az elsõ faéktõl nincs túl messze a csõrlõs-csigás daru, kis túlzással pár órás brain stormingon elõjöhet a piramisépítés mûködõ know-howja, csak a kellõ motiváció szükséges, pl. kudarc esetére kilátásba helyezett karóbahúzás.
A fokozatosságról: 100 éve még nem tudott repülõgépet építeni az ember, sõt, kiröhögték, aki léghajó nélkül akart repülni. Ha sokezer év múlva a kihalt Földre jönnek a szíriusziak régészkedni, a fejüket vakarják majd a XX. század tudományos-technikai robbanásán. Vajon miért nem kellett több ezer év az elsõ automobiltól a Nemzetközi Ûrállomásig - vagy a Curie házaspár szurokfõzöcskéjétõl Hiroshimáig?
Egyébként a három gizai piramis elhelyezkedéset felülrõl nézve lekoppintja az Orion övét alkotó három csillagét, ami a három fáraó asztrális értelmû kooperációját jelenti. :)