„Elõször egy 1961-ben felbocsátott híradástechnikai mesterséges holdban alkalmazták az atomtelepet. A jókora narancs nagyságú, 2 kilogramm súlyú telep két évig állandóan 3 watt teljesítményt szolgáltatott, energiával látta el a mûszereket és a két rádióadót. Azóta sok mesterséges holdba szereltek már ilyen telepeke, és némelyik 5 éven át is hibátlanul mûködött.”
„Az atomtelep szerkezete meglepõen egyszerû. Ha két különbözõ anyagú fémdrót összeforrasztott vége a tartály belsejében felmelegszik, akkor a másik két drótvég között elektromos feszültségkülönbség keletkezik. A hozzájuk kapcsolt árammérõ feszültséget jelez. Ez a hõelem legegyszerûbb alakja. Ha az atomtelep gömb alakú tartályt rádiumtartalmú anyaggal töltenénk meg, akkor a tartály belseje a környezeténél melegebb lenne. „
Erre gondoltam, talán túlzás reaktornak nevezni. Valószínûleg ’61-tõl ez idáig a hatásfokán sikerült javítani, s tölthetné állandóan a jármû „akkumulátorait”…