Van egy féllábú fényelmélet, amelynek a jobb lába az elektromos töltés, a másik oldalát pedig egy asztal, a vákuum támasztja alá.
Mióta Maxwell ezt a felfedezést tette, ezt a vákuum asztalt rengeteg tudományág hasznosítja, s így lett a semmibõl SEMMI, de nagy betûvel.
A fényelmélet bal lábát keresve lehetne rátalálni a tömegtöltésre, amely pont olyan, mint az elektromos.
E kettõ oszcillálva periódusonként alkot egy "fényatomot, amelyen a fény mint hullám terjed. Így a fény az érkezése helyén megjelenhet tömegként, anélkül, hogy maga a tömeg egy grammot is egy centire "sugárzott" volna.
A fényatomok sokasága, mint valamiféle gáz, tölti be az univerzumot.
A fény ennek hullámaként terjed, és ahogyan a hangsebesség, a fénysebesség is ennek sûrûségétõl függ.