Egy kört leíró részecskepálya.. Mindegy, hogy mi a centripetális gyorsulást okozó forrás, és az is mindegy, hogy mekkora az R sugár.
Ha R=2e3 m akkor egy ekkora sugarú gyorsítógyûrûben veszít egy kör alatt ennyi energiát a részecske, ha pedig r=1,45e-28 m akkor az adott részecske spinjének egy egész értéke alatt vesztett energiát kapjuk eredményül.
Igazából az eredeti szöveg így szólt:
"Óóóóó de nem fogy el az energiája? ;)
Nos, a spin 0, 1 < 10 körüli.. azaz az ezzel keltett centripetális gyorsulás nagyon kicsi.. és az általa okozott kisugárzás azaz foton energia tíznek a mínusz nagyon sokadik hatványával jellemezhetõ..
A spinnel mozgatott részecske rész kerületi v sebességének függvényében
ΔE=-4*Pi*Q²*(v/c)²*ß²*ß²/3/R ahol ß= c/d = 1/gyök(1-(v²/c²)), c a fénysebesség [3e8 m/s ]vákuumban, R a sugárzó részecskerész mozgási sugara a forgástengelyétõl, Q a részecske elektrosztatikus töltése [C].
(Figyelem! Ez az R például egy elektron esetében a holon-spinon rendszer perdületi sugara és nem valamilyen keringési sugár!)"
Azaz az egy spin alatt kisugárzott összes spinfoton energiájáról, és nem egy-egy spinfoton energiájáról.
Csupán érzékeltetésül jeleztem, hogy még ezeknek a spinfotonoknak az együttes energiája is olyan csekély illetve az összes energiájukat egyetlen spinfotonként f=E/h függvény szerint kapott frekvencia is olyan kicsi, hogy a jelenleg használt mérési módszereinkkel közvetlenül nem kimutatható.
Ugyanakkor az összes spinfoton impulzus különbözete idõegység alatt hatva
F=m* a*c/d (ahol c a fénysebesség vákuumban, d a virtuális fénysebesség azaz a fénysebességnek és a v relatív sebesség négyzeteibõl d=gyök(c²-v²) )
A gravitációs gyorsulásra is igaz ez a függvény, de tartalmilag helyesebb, ha a spinfotonok okozta lassult t' idõegység és az eredeti t idõegység különbözetével Δt=t-t' számolva képezzük a spinfoton impulzusok különbözetét.
Miután a gravitációs idõlassítás a mezõben álló, azaz ugyanazon potenciálon tartózkodó részecskére hatva nincs v relatív sebesség.
Természetesen a gravitációs idõgradiens menti v relatív sebességû elmozdulás esetén a Δt=t-t' okozta F=ΔI/Δt erõ mellett az F=erõ is képzõdik. A kettõ eredõje adja F=ΔI/Δt+ m*cos(fi)* a*c/d alakban az eredõ erõt, (ahol a haladás iránya fi szöget zár be az éppen aktuális ekvipotenciális felület érintõjével.
Hogy mennyi a spinfotonok száma idõegységenként egy egy részecske esetében?
Nos, ez az összetevõ részecskék töltéseitõl, sebességeitõl, spinjeitõl függõ kisugárzások összes számától és az egymás által elnyelt spinfotonok számától függ.
Például a kvarkok spinfotonjainak nagyjából egy hatvan negyede jelenik meg a protonok spinfoton áramaként.
De miután ez a spinfoton áram vontatja a spinon-holon párosokból álló elektronokat, így például egy hidrogén molekula esetében a környezetre ható spinfoton szám az elektron spinfoton áramával modulálva jelenik meg.
Azért "modulálva" és nem "módosítva" az itt alkalmazott kifejezés, mert maguk az elektronok is kisugárzók, nem csak elnyelõk.
Csupán a kvarkok spinfoton fluxusának alakját és idõbeliségét módosítják.
Az elektron által okozott spinfoton különbözet ami az elektron nélküli proton spinfoton árama és a hidrogén atom spinfoton árama között van, az K1s kötési energiából számolható.
Hiszen "kívülrõl nézve" ezzel az energiával csökken a pucér proton+pucér elektron tömegéhez viszonyítva a hidrogén atom tömege.
Azaz a kötésben lekötött spinfoton mennyiség "nem tud részt venni" a tehetetlenséget okozó ΔI képzésben.
Igazából azért tettem idézõ jelbe, mert rész vesznek a kötést alkotó spinfotonok is, de egymással azonos nagyságú és ellentétes irányú ΔI impulzusaikkal ΔI1-ΔI2= 0 eredõjük nem látszik.. van, de nem mérhetõ a "tömeg" tehetetlenségének vizsgálatakor.
A kérdés felvetésed jó, de konkrét darabszámot csak egy egy részecske együttes esetében számolhatunk.
Bár az a gyanúm, hogy a kérdésed két kérdés igazából..
Az egyik az energia veszteség nagysága, a másik az okozott erõ nagyságának és a kisugárzott spinfoton energiáknak a nagyság közötti arány kérdése.
Nos, ha csak egyetlen holonra helyettesítünk be az energia függvénybe, akkor már tíz a mínusz ötven valahanyadikon hatványú eV-ban mért energia.. hát mit mondjak.. még példával is nehéz lenne szemléltetni, hogy mennyire kicsiny..
És tetejében egy spin alatt ezen a parányi energián sok-sok spinfoton osztozik.
Azaz egy-egy spinfotonra jutó energia kerekítve egy milliárdod része azaz tíz a mínusz hatvanharmadikon nagyságrendû.
Kérdezhetnéd, hogy ha ilyen parányi egy-egy spinfoton energiája akkor hogyan okozhatja a tapasztalt erõhatást a kisugárzásuk különbözete.. ?
Azaz nem is maga a kisugárzásuk, hanem a különbözet..?
Nos, elképesztõen sokan vannak.. de nem ez az igazi válasz..hanem az, hogy a kérdést kicsit másként kell vizsgálni akkor amikor az erõ és a hordozott energia ill. impulzus viszonyát vizsgáljuk.
Ennek a szemléltetéséhez fogj egy maréknyi, mondjuk 200 g babapúdert..
Ha leejted (vákuumban) pl. 100 méter magasról valakinek a fejére.. akkor még az is megeshet, hogy annak ellenére, hogy vákuumban nincs légellenállás és a pihe az ólomgolyóval azonosan 10 m/s² gyorsulással érkezik le, a maroknyi babapúdert nem is érzékeli az akinek a fejére szórtad..
Nade ragasszuk össze egyetlen golyóvá és úgy érkezzen le ez a 200g púder. ( Ált. sulis anyag: v=g*gyök(2*s/g) végsebességnél E=m*g*h=m*v²/2 = 0,2*10*100=200 [J] )
Nos, egy fegyvert a lövedékének torkolati energiájával sorolunk be kategóriákba..
Én mondjuk nem csak megérezném, de nem venném jó néven ha egy légpuskával fejbe lõnének.. Pedig annak a lövedéknek még az indulásakor is csak 7-17 J körül van..
A megérezhetetlen púder porral szemben, a púder golyó 200 J energiája kb olyan mintha tízszer-hússzor fejbe lõnének légpuskával.. úgy gondolom érezhetõ a különbség.
Nagyjából ez a helyzet a spinfotonokkal is.. Egyesével, különbözõ idõpontokban, különbözõ helyekre beérkezve észrevehetetlen a hatásuk.
De amikor szinkronozzuk a kisugárzókat és egy csomagban érkeznek akkor igen csak érzékelhetõk.. Ezt a csomagot nevezzük fotonnak.