valaha még az úttörõkorszakban létezett egy mhsz. - rövidítésû szövetség.
ennek a "csapatnak" országszerte volt pár üdülõje, és tábora..
pár nyarat én is ott töltöttem tizenévesként. az elején nem akartam menni, a végén meg nem akartam hazajönni :)
egy ilyen nyáron miskolc-tapolcán is jártam.
akkoriban a scorpionst még hírbõl sem ismertem.
természetesen szerelmes lettem. életem elsõ igazi nyelves csókja, életem elsõ csoportos koedukált üvegpörgetõs játéka, és életem elsõ lassúja is, ami a scorpions balladák alatt botladozva megtörtént ott, azon a nyáron jött el.
akárhányszor scorpions-t hallok, szívem újra megfiatalodik.
persze azóta pörgõsebb és keményebb nótákat is megismertem tõlük.
furcsamód azok is bejönnek.
talán csak klaus hangja miatt,
talán csak az emlékek miatt,
vagy talán csak mert profik abban, amit és ahogy csinálnak, nem tudom..
de azt igen, hogy számomra mindíg a "banda" marad míg élek és tiszta tudattal tudok gondolkodni..