"A Financial Times szerint az Egyesült Államok napfényes vidékein három éven belül minden állami támogatás nélkül is annyiba fog kerülni a napenergia, mint a gázerõmûvekbõl származó áram. A technológiai fejlõdésnek köszönhetõen a napenergia költsége 60 százalékkal zuhant az elmúlt öt évben, még ha az új energiaforrás egyelõre nem is minden körülmények között ideális."
"A globális (éves) gyártókapacitás a tavalyi 40 GW-ról idén 61 GW-ra fog emelkedni. A strukturális túlkínálat miatt az napelemárak jelentõs esésére számítanak"
1. Azzal, hogy Németország 2021-ig leállítja az összes atomerõmûvét brutál mértékû keresletet támaszt az alternatív energiáknak, ami azok nagymértékû esését okozza majd. (Nagyobb gyártókapacitás épül ki, a befektetések miatt javul a technológia, jobb lesz a hatékonyság, jut pénz fejlesztésekre.)
2. A paksi atomerõmû 2025-ig biztosan mûködni fog. Ezalatt nagyot fog még fordulni a világ, és bõven van idõ kidolgozni egy másfajta stratégiát. De annak ellenére sem akarnak a politikusok ezzel foglalkozni, hogy a magyarok 59%-a ELUTASÍTJA az atomenergia felhasználását. (IPSOS felmérés, http://gazdasag.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=641:a-magyarok-toebbsege-elutasitja-az-atomenergiat&catid=3:agazat&Itemid=12)
3. Arra az érvemre nem reagált senki hogy az egész egy nagy politikai mutyi, ez leginkább az építettõk érdekeit szolgálja. Borzasztó sok pénz van benne, ami egyetlen céghez, egyetlen érdekcsoporthoz megy. Sok tucat kiserőműnél ez nem lenne megvalósítható, ráadásul az atomenergiát biztonsági szempontokra hivatkozva lehet titkosítani, míg az alternatív energiáknál minden adat kikérhető. Előbbinél ráadásul alig pár cég "versenyez" a világban (inkább felosztják egymás között a piacot), míg utóbbinál viszonylagosan könnyű a piacra lépés, azaz bárki belevághat ilyenbe.
4. Egyetlen nagy erőműtől fog továbbra is függeni az ország (2050-ig, legalább), sok tucat kiserőmű helyett. Alig néhány éve esett ki egy reaktor (450 MW) több évre egy karbantartási probléma miatt. Ilyen sok tucat kiserőmű esetében nem fordulhatna elő.
5. Ha közelebb hoznánk a fogyasztókhoz az erőművet radikálisan csökkenhetnek a szállítási költségek. Most fel kell transzformálni, nagykapacitású áramhálózatokat kell fenntartani, letranszformálni a fogyasztónál - ez mind megspórolható lenne.
6. Az új atomerőmű kb. 6-8 milliárd euróba, kb. 2500 milliárd forintba kerül. Ezért néhány tucat magasan képzett, és alig több kevésbé kvalifikált embernek ad munkát. Ha ugyanennyi pénzből száznyi geotermikus, nap, stb. erőműveket építünk, az több tizezer embernek ad munkát. (Építés, karbantartás, felújítás stb.) Olyan technológiai know how kerül széles tömegek birtokába, amit akár külföldön is eladhatunk, a hazai cégek lépéselőnybe kerülhetnének a régióban, és akár mi építhetnénk a környező országok hasonló erőműveit. Arról nem is beszélve, hogy az atomerőmű építési költségét külföldi cég tenné zsebre, míg a másiknál hazai vállalkozók profitálnának.
7. Itt van felettünk egy bazinagy írás Japánról, ami hosszan taglalja hogyan dolgozták meg saját polgáraikat, hogy ne tegyenek fel kínos kérdéseket. Ti simán bedőltetek ennek, és észre se veszitek?!