Én is építettem egy - nevezzük rendszernek. Elõször egy rakétát építettem, aminek a hasznos teher emelése 50 tonna, 100 km magasra. Amikor ez stabilan mûködni kezdett, csak a rendelkezésre álló teret kellett megtölteni. Ezután építettem egy üzemanyag és egyben meghajtó modult (49 t), ami teljesen szabványos, elül hátul csatlakoztatható, másik ugyanilyen modulhoz, vagy egy leszálló egységhez. Majd végül építettem - kísérlet - egy nagy méretû (48t) leszálló modult. Egyenlõre csak a Mun-n tesztelem. A folyamat pedig a következõ: Indítok egy leszálló modult, majd két hajtómû modult. 100 km-n összecsatlakoztatom õket, a leghátsó modulból feltöltöm az elsõ kettõt, majd hagyom körpályán. Az esõ két modult (összes hajtómûvet használva) Mun körpálya, lecsatlakoztatás, leszállás, mérése, mintavétel. Felszállás, dokkolás. Hajtóanyag átpumpálása a leszálló (és visszatérõ) modulba a hajtómû modulból. Szétválasztás, leszálló modul vissza a Kerbal-ra, lassítás és leszállás (egyenlõre ejtõernyõvel). Sajnos még nincs kifejlesztve a nukleáris hajtás, de majd egyszercsak.