Mai napi (mû-)alkotásom. Sajnos nem mûködik. Túl nagy lett és fordulás közben szétszakad.
A már kialakított emelõ rendszert kihasználva (50 t), átalakítottam a modul rendszerû, nagy távolságra szánt ûrjármûvemet.
A meghajtó rendszer elõre raktam, nukleáris meghajtással. Majd következtek az üzemanyagos modulok, majd végül a leszálló egységek.
A meghajtó rendszer kapott 6db rakéta meghajtást, meg egy több személyes modult. Némi napelemet meg irányító eszközöket.
Az üzem anyag modulok egyformák. Mindegyiken 3db kis hajtómû, amibõl kicsit késõbb, teszteléskor született a nagy ötlet, hogy dokkolás után ne dobjam le õket, hanem eleve két funkciósak legyenek. Elsõ funkciója megközelítése a meghajtó egységnek dokkolási távolságban (dokkolás után úgy terveztem, hogy ledobásra kerülnek). Második funkciója (ez az ötlet egyenlõre nagyon tetszik) felszereltem irányitó és tudományos berendezésekkel, kapott egy MechJeb távirányitót és leválasztás után, szondaként üzemel. Ezzel a módszerrel egy üzemanyag modul 3-3 db szatelitet is szállíthat. Persze mind kapott ejtõernyõt is.
A harmadik rész a leszálló egységek. Azért egységek, mert a meglévõ súly korlátozásba két, teljesen egyforma leszálló egység is belefért. Mindegyiken egy fõ személyzettel, tudományos mûszerekkel, meg ami kell még hozzá. Mindhárom modul stabilan 100 km-s magasságba juttatható és összekapcsolható. A szateliteket kipróbáltam a földi légkörben, azok szépen mûködnek.
Az egész modul összekapcsolása után válik a dolog irányíthatatlanná. Jellegzetes féregmozgással reagál mindenre és idõvel szét is szakad.
Gondolom sokkal rövidebbre kellene készítenem, hátha akkor mûködni.
Informatika és tudomány
