„Vagyis ha a szeretet soha el nem fogy az nyilvánvalóan végtelen."
Hülye vagy, fiam. Ha én a boltban nyitok egy akciót, hogy ha valaki vesz csokit, akkor fele annyi értékû csokikupont adok neki mellé, akkor a vásárló csokija soha el nem fog fogyni, mégse kell végtelen sok csokit tartanom a boltomban, elég csak kettõt. Lehet, hogy a szeretettel is így van. Nem biztos, hogy végtelen, lehet, hogy csak két szeretet van az egész világon, és mindenki, aki szeret az csak fele annyira szeret, mint aki elõtte szeretett. Vagy mondjuk személyenként két szeretet, az elsõ szerelem, aztán a második már csak fele olyan, a harmadik meg negyed olyan, mint az elsõ, és mégsem fogy el a szeretet, viszont tetszõlegesen megközelítheti a nullát. Summa szummárum, az, hogy valami soha el nem fogy, az akár jelentheti azt is, hogy abból a valamibõl végtelen sok tetszõlegesen kicsiny darab van, melyeknek a szummája akár véges is lehet. Mint pl Akhilleusz és a teknõc.