A hálózat bármilyen szintû, önmagában jelent egy kontroll szintet is. (Nélküle rövidesen szétesne). A hálózatban mindig vállaljuk a felettünk lévõ kontrollt, csak azért, mert a szolgáltatás igénybevételével számunkra fontos dolgokhoz juthatunk. A közlekedésben is vállalunk veszélyt, meg is halhatunk akár, - de mégis sokan akarnak nap mint nap eljutni valahova. A Google és a többi internetes piaci szereplõ, az emberi társadalmak, vagy egyre inkább a globális emberiség emelt szintû hálózatba szervezésével tölti idejét, egyszerûen azért, mert ebben lát fantáziát, pénzkeresési lehetõséget.
Legtöbb ember életében, vagy annak bizonyos szakaszában szívesen vállalna nagy emberiséget formáló feladatokat, de ez csak keveseknek sikerül. A Google irányítóinak bejött. Nem az a kérdés, akarunk-e felhõbe költözni vagy sem. Ezt a döntést már nem áll módunkban meghozni. Mint a mobil telefonokat sem fogja soha tömegesen letenni az emberiség, ha csak valami világkatasztrófa erre nem kényszeríti. Az összeesküvés elméletek gyártóinak sokszor igazuk lehet, valóban a múlt történései alapján roppant veszélyeket jelentenek az ilyen halmozódó kontroll lehetõségek.
Amit nem lehet megjósolni, mi lenne az, ha a hálózatok nem lennének képesek "benyelni" az egyre szaporodó emberiséget a növekvõ és differenciálódó ellátási igényekkel együtt. A hippi szintû szabadság filozófiák kora lejárt. Nem lehet a lassan 10 milliárdos emberiség globális életét szervezni a régi módon. (A ma embere az ellátás-teremtésrõl egyre jobban lemondó, és ellátási igényekkel egyre inkáb jelentkezõ életet él. Ha kapsz valamit, a piacgazdaság törvénye szerint elõbb-utóbb adni is fogsz érte. Pár száz év múlva az emberiség élete gyökeresen másként lesz szervezve. Nehéz elõre látni. (Talán a Google és a hozzá hasonlók, köszönhetõen a növekvõ adatgyûjtésnek valamivel elõbbre látnak.)
Hogy a mai eszünkkel jól éreznénk-e magunkat a jövõ kontrolláltabb társadalmában, ezt a kérdést mindenki felteheti magának. De nincs túlzott jelentõsége. A fejlõdés hozza magával az ilyen értelmû változást. Végül a társadalmakat több-kevesebb demokratikus eszköz igénybevételével irányító erõk, képviseleti rendszerek, kormányok fogják szabályozni az adatok felhasználását a hálózatban részvevõk és az emberiség érdekében. Lehetnek kisiklások. Mindig is voltak a történelem folyamán. A pénz..., a hatalom befolyásolása. (Aztán ezek a helyükre kerültek, persze egyesek számára meg sosem.) Egy dolog mindenki számára világos lehet. Senki nem élhet totális szabadságban embertársai kárára. A kontrollnak errõl is szólnia kell (mindkét oldalon!) a meglehetõsen fontos pénzkeresés, és a munkalehetõségek teremtése mellett.
Igazán veszélyesek az adatfeldogozások olyan algoritmusai, amelyek eredménye alapján a jövõben döntéseket hoznak cégek, kormányok, esetleg az egyes pozicióban lévõ emberek. A számítási kapacitások folyamatos növekedése olyan gyors lehetõségeket ad a döntéshozók kezébe, amelyek használata már ma is hatalmas károkat okozhat akár globálisan is az emberiségnek. (De még nagyobb károk keletkezhetnek ha információ hiányában bizonyos döntéseket nem tudnak meghozni.)
A Facebook vagy a Google+ felhasználásának vagy elutasításának nincs túlzott jelentõsége. Személyes döntés kérdése. Kétségtelen, ha valaki nem vesz részt ezekben a "játékokban" az olyan hatású mintha a választások szavazásait kihagyná. Ti., az õ véleményét, életét az algoritmusok egyszerûen kénytelenek lesznek kihagyni. Példaként ha csak a "degeneráltak" Facebookoznának, akkor az algoritmusok az õ életük megismerésén keresztül dobálják az "eredményeket", amelyek a mi életünkre is hatást gyakorló döntéseknek lesznek alapjai. Hogy a differenciálás miként történik, na ez a nagy felelõsége az ilyen hatalmas adatmennyiségekkel dolgozó cégeknek és az egyéb ahhoz hozzáférõknek.
Az elméleti tudomány sajnos elmaradt és lassan követi az eseményeket. A pénzkeresést jelentõ döntéseket a cégek egyre gyorsabban hozzák. (Nem lassan születõ ideológiák vagy a jövõkutatás eredményei alapján.) A ténylegesen rendelkezésre álló, feldolgozott adatok alapján. A Google alapján. Még a mindennapi életünket befolyásoló döntéseket: vásárlásokat, utazásokat is. Miért is félünk attól, hogy a "Google" jobban megismerhesse életünket?
A hálózat által gyüjthetõ adatok nélkül milyen jelentõs, az emberiség életére döntõen évtizedekre kiható hibás döntéseket hoztak, csak a mi életünkben. Például keleten a születés-szabályozások. Vagy nyugaton a multik által minden gyártási folyamat kiszervezése távolkeletre. Az ingatlanpiaci spekulációk Amerikában, Stb. Lehet, hogy az ilyenek a hálózati adatgyüjtéseknek köszönhetõen a jövõben elkerülhetõk lesznek.
Lássuk be. Nincs más alternatíva. (Azaz..., lehet szavalni a Petõfitõl: A Farkasok dalát, - "részünk minden nyomor, de szabadok vagyunk" - kérdés, akarjuk-e a "nyomort" a totális szabadságért cserébe? Vagy hosszú távon a "Google" lenne a nyomor kiváltó oka? Persze, egyeseknek az is lehet, ha nem tanulja meg a maga hasznára fordítani az életében azt a lehetõséget, amelyet a hálózat nyújtani tud.
Hozzáteszem, hálózati belépés esetén a személyes "tûzfal" soha nem árt, de ezt elsõsorban nem a számítógépünkön kell felhúzni, már a fejünkben léteznie kell, mielõtt a hálózathoz csatlakoznánk.