A hadviselésnek is vannak szabályai. Az hogy ezt nem fair playnek hívják, egy dolog.
Amúgy pl. magát megadó katonára lõni már önmagában háborús bûncselekménynek minõsül.
Az hogy a XIX.-XX. század magával hozta a genocídium és a köcsög hadviselés fogalmát, az egy dolog. De nem mindenki ilyen, sõt. a Többség nem ilyen.
Tiszta játék soha nem is létezett? Hát..de.
Ajánlom olvasásra pl. Erwin Rommel - Háború gyûlölet nélkül c. könyvét.
Taktikai illetve stratégiai megfontolásból elkövetett köcsögség is létezik (pl. egy gyalogság elleni tüzérségi csapás), de az ilyesminek jobb a megítélése (sajnos). Az hogy a társát mentõ katonát kilövöd, az:
1. Tilos.
2. Buziság.
3. Se taktikai, se stratégiai elõnyhöz nem jutsz vele. Ha egyet kilõsz, a második már nem megy ki a tûzvonalba menteni.