Bizonyos dolgokban tökre egyet értek. De több dologban csak ismételni tudom magam.
Azt, hogy AZ õsember meddig élt nem tudjuk. A valószínûleg hasonló életmódot folytató, gyûjtögetõ, vadászó Busmanok ÁTLAGOS várható élettartama kb 40 év, annyi, mint a Római korban is lehetett, az embereké.
Az a mezõgazdasági és orvostudományi forradalom, ami úgy Amerika felfedezése óta lezajlott Európában, nem a várható MAXIMÁLIS élettartamot növelte meg, hanem az átlagosat. Mert ugye csökkent az éhínség, meg a balesetekbõl, fertõzésekbõl fakadó szelekciós nyomás.
Az, hogy ez mennyire jó, vagy rossz a genetikai állománynak jó kérdés. Egyrészt mert ha a szelekciós nyomás azt jelenti, hogy mivel több a kaja ezért az is életben marad, aki többet eszik azt hozhatja, hogy az emberek nagyobbtestûek lesznek. És ez kb így is van. Az, hogy tényleg egészségesebbek, vagy betegebbek lesznek erre nincs hatással! Több ember, több kisebb mutáció, változatosabb génkészlet. Ezt is jelentheti ez, nem csak a rosszat.
Az már rosszabb lehet, hogy a beteg embereket is eljuttatjuk az ivarérett korig, és biztosítjuk a szaporodásukat. De ez sem mindig igaz, mert sok genetikai alapú betegség nem egy génen öröklõdik, szóval a gyerekei/utódai ennek az emberkének sem biztos, hogy betegek lesznek.
Aztán az is ott van az a szempont is, hogy az ember csoportos lény, az az egyed aki önmagában a természetes körülmények között gyakorlatilag életképtelen, a társadalmon belül igen is jó képességekkel rendelkezik (gondolok itt pl ESPÉ-re )
Csak ismételni tudom magam, nem ismerjük a hosszú élet titkát, az egészséges életét is alig valamennyire, azt, hogy a társadalom, a körülmények milyen hatással vannak a genetikai készletünkre, arról meg csak fantáziáink vannak.
Nem a szelekció viszi elõre az evolúciót, hanem ha van egy változatosság, amibõl egy viszonylag gyenge szelekciós nyomás válogathat. Ha kevés a változatosság, amilyen volt évmilliókig az emberi populáció a kis lélekszáma miatt is, vagy túl erõs a szelekciós nyomás, akkor az negatív arra nézve, hogy az adott faj mennyire lesz alkalmazkodóképes, nagyobb eséllyel/rövidebb idõn belül pusztul ki.
Az ember esetében csökkent a szelekciós nyomás, nõtt a populáció lélekszáma és és a változatosság (több a mutáció). Ez valójában evolúciós szempontból éppen hogy jó! Legalább is egy szintig.