Sok mindenben igazatok van, csak én más szempontból közelítettem meg a témát. A biológia szempontjából. Nyilván ez ennél komplexebb dolog az ember esetében, viszont alapjaiban kb. így mûködik.
"Nem a szelekció viszi elõre az evolúciót, hanem ha van egy változatosság, amibõl egy viszonylag gyenge szelekciós nyomás válogathat."
Most azt írtad, hogy nem a szelekció viszi elõre az evolúciót, hanem a szelekció viszi elõre az evolúciót. :) Ami nincs, abból nem lehet válogatni. A természetes szelekció - természetes kiválogatódás - egy populáció gene pooljából (direkt írom így, mert a közös génkészlet -kifejezés nem egészen fedi a lényegét) válogatja ki a környezet szempontjából éppen legoptimálisabb tulajdonságokat. A természetes szelekció a populáció gene poolját faragja, mint egy szobrász a kõdarabot. Aminek a következménye az, hogy az élõlények változnak, fejlõdnek. (A gene pool tartalmát pedig az élõ egyedet genomja határozza meg... Erre gondoltam lejjebb...)
Ez az emberre is igaz, csak egyrészt korlátozottan, ahogy írtátok, mert részben háttérbe szorul, másrészt mivel más a környezet ("mesterséges"), ha nem is teljesen, de más vágányon halad.
(Egyébként a természetes szelekció inkább része az evolúciónak. És pillanatnyilag a biológia más tényezõrõl nem tud emelett.)
"A szelektálás elsõdlegesen már nem genetikai, hanem pénzügyi alapon megy."
Viszont az, hogy ki jó üzletember, vagy ki tud az eszét és a tehetségét/tudását felhasználva sok pénzt keresni, annak van egy elég erõs genetikai háttere IS. :)
Ezt a tulajdonságot is lehetne ugyanúgy "faragni" mesterséges szelekcióval, mint ahogy az ember faragta ki a farkasból a bulldogot, a vadkáposztából a karfiolt, vagy a vadon élõ szarvasmarhából a jól tejelõ, nagy tõgyû háziasított tehenet. (Pl. jól tejelõ, nagymellû nõt is lehet mesterséges szelekcióval "faragni" X). Az embert is lehet bármilyen tulajdonságra szelektálni, fejleszteni, csak nem etikus, és bizonyos esetekben nincs is értelme...:))