Annak viszont csak genetikai háttere van :). Azt az ember tudatosan faragta mesterséges szelekcióval olyanná, amilyen. A farkas gene pooljában benne volt pl. a pásztorkodás képességére való hajlam - tehát a kutyáéban is - és az ember erre szelektált egy elkülönített kutyapopulációt, amelynek eredményeként létrejött egy pásztorkutya fajta. Amely okosabb egy másik kutyafajtánál, mint amit más tulajdonságra nézve szelektáltak.
Ott nincs más tényezõ, csak a genetika. Ellentétben az emberrel (amit Philcsy említett is).
Amit a mai kutyafajták tudnak, annak a genetikai háttere megvolt a farkasoknál is, csak a természetes szelekció nem arra szelektálta õket. Viszont az ember igen, és ezáltal a farkasok különbözõ hajlamai (tehát, hogy benne van a gene poolban, és egyik generációban elõjön, másikban nem) a kutyafajták gene pooljában az illetõ kutyafajtát meghatározó génekké válnak, tehát mindig megjelennek fenotipikusan is, és az eredetihez képest lényegesen felerõsítve, fejlettebb változatban. (fajtatiszta tenyészet)
Persze új tulajdonságok is kerülhetnek a gene poolba mutáció révén, nem csak a meglévõk segítségével lehet fejleszteni/változtatni egy élõlényt (értsd itt is: populáció gene poolját). Pl. a feltûnõen rövid lábú kutyafajtáknál a rövid láb mutáció eredménye. Az ember pedig erre nézve szelektált egy populációt, amelynek eredményeként létrejött egy rövidlábú kutyafajta.
(Nyilván a rövidlábúság a természetben nem elõnyös, ezért a természetes szelekció nem hozna létre rövidlábú farkaspopulációt. Ennek pedig az a bizonyítéka, hogy nincs rövidlábú farkaspopuláció. Pedig lehetne, mert a mutáció biztosan megjelent már egymástól függetlenül többször is egy farkaspopuláció gene pooljában. Mondjuk ehhez hozzátartozik, hogy igaz, hogy a farkas a niche-ét nem tudja betölteni rövid lábbal, viszont más élõlénypopuláció, amely más niche-t foglal el, kialakulhat egy ilyen mutációból.)