Szerintem ez is evolúciós logika alapján történik. Ahol nagy a halandóság, ott több utóddal kompenzál a rendszer.
Egy nigériai õstermelõnek van 10-15 gyereke, míg egy svéd professzornak 1 max. három gyereke van. A svéd professzor ugyanis meglehetõsen biztos abban, hogy 1-3 gyerek pontosan olyan eséllyel fog megmaradni, mint a 15, viszont 15 gyereknek jóval kevesebb társadalmi erõforrást tud biztosítani, mint 1-3nak. A nigériai viszont nem gondolkodik erõforrásban, kell a gyerek, mert jó eséllyel a 15-bõl 3-4 éli meg a negyvenet.