Még egy jellemzõ arról, hogy bánik a "szerzõ" a "gondolatokkal":
"Ez a mondat egy kicsit nyers, segítek megrágni példákkal: a pí értéke itt és most az a bizonyos 3,14.. viszont ha kellõen messze tekintünk fel az ûrbe, vagy egy kellõen kis térrészt figyelünk meg mikroszkóp alatt, illetve ha egy száguldó fotont vizsgálunk más és más értéket fogunk kapni a pí-re. Viszont ha a téridõ vizsgált pontján állnánk , onnan nézve, az inerciarendszer szubjektív nézõpontjából a pí értéke megintcsak a jól ismert 3,14 lesz. A lényeg a szubjektívitáson és a perspektíva-eltolodáson van."
Vajon alapozza a szerzõ ezen kijelentését. Még sehol se halottam azt, hogy a Pí-re más értéket kaptak volna. Egyáltalán a szerzõ mit nevez Pí-nek? Ha az értékkel definiálja a Pí-t akkor az nem változhat. Ugyan ez a helyzet akkor is ha valamelyik sorfejtéssel próbálkozik. Ha a kör kerületéve, vagy más Pí-hez kötött fizikai jellemzõ mérésével (bár ezeket elvetette a "szakember"), akkor szeretném látni a mérési eredményre való hivatkozást.
Enélkül én is tudok kijelentéseket tenni. A minden a semmi és a semmi a minden. Ebbõl következik hogy minden van és semmi sincsen. A kettõ viszont nem lehet igaz egyszerre, tehát a dolgok létezése/nem létezése bizonytalan. Én is kérek egy prize-t.