"Letöltesz egy 64 bitest ahonnan tudsz (torrent, MSDN), felteszed és a laptop alján található kóddal aktiválod. Kész is, van egy 64 bites Win7-ed."
Ez egy céges gép, én rohadtul nem fogom telepítgetni, mivel nem azért kapom a fizetésemet. Ha igazán kellene 64 bites Windows akkor lecseréltetném a gépemet, és holnap az új gép elé ülnék le dolgozni. Gyakorlatilag ez is olcsóbb volna mintha, 1 napot elcsesznék gép telepítésre (ugye a régi gépet el lehet adni, az lejön a beszerzési árból). De annyira nem kell, elég lesz ebbe +2G memória, amibõl lesz.rom hogy nem fog csak 1-et látni. Más elõnye úgysincs a 64 bitnek se, minthogy sok memóriát lát.
"Memória használat: Sokan szídják hogy milyen sok memóriát eszik. Ez ezért van mert memóriában sok olyan dolgot tárol el ami miatt is gyorsabb lesz a rendszer és az alkalmazások megnyitása. Amolyan Pre-Launch módon veszi el a memót. De ha foglal 1 gigát, de neked olyan programod van aminek kell még memória akkor átadja neki."
Na ez így konkrétan nem igaz. Lekapcsolt Aero, minimális megjelenítési minõség, 2G memória, kikapcsolt swap fájl. A következõ alkalmazások futottak, a köv memória foglalással:
- Flash Builder: 370M
- Firefox: 170M
- Skype: 56M
- Outlook: 21M
Ez összesen 617M. A task manager kiír 1.32G fogyasztást, amibõl 600M cache. Ha a fogyasztás felmegy 1.5G fölé - mert fordítok a Flash Builderrel, vagy megnézek pár oldalt az FF-ben - akkor máris pánikol, hogy áááá, kevés a memória, összeszarom mindjárt magam, és mikor ignorálom az ökörségét képes becsukni az éppen használatban lévõ (ott villog benne a kurzor) Flash Buildert - de a 600M cache, az nem csökkenhet ám, mert akkor összedõlne a világegyetem. Hát elmegy a dokkmunkás k.rva anyjába az ilyen memória kezelés, meg optimalizáció.