Fontos és közismert tény, hogy a látszat olykor csal. Például a Földön az ember mindig szentül hitte, hogy intelligensebb a delfinnél, mivel oly sok mindent elért: feltalálta a kereket, New Yorkot, a háborút, egyebeket, mialatt a delfinek csak vidáman lubickoltak. A delfinek ezzel szemben azt hitték, hogy
sokkal intelligensebbek az embernél - pontosan a fenti okok miatt.
Érdekes módon a delfinek réges-rég tudták, hogy küszöbön áll a Föld megsemmisítése. Számos hiábavaló erõfeszítést tettek, hogy az emberiséget figyelmeztessék a veszélyre, de kapcsolatteremtési kísérleteiket az emberek mulatságos futball-labda-trükknek meg füttyögõ halacskakoldulásnak vették.
A delfinek végül is feladták a reményt, és nem sokkal a Vogonok érkezése elõtt távoztak a Földrõl.
A legeslegutolsó delfinüzenetet is félreértelmezték az emberek. Azt hitték, hogy meglepõen kimunkált, karikán keresztül végrehajtott kettõs hátrabukfencez látnak, miközben a delfinek az Egyesült Államok himnuszát is elfütyülik. Az üzenet valójában ez volt: Viszlát, és még egyszer kösz a halakat!
(Részlet Douglas Adams, Galaxis útikalauz stopposoknak címû könyvébõl)