"Egyebkent benzinmotor helyett jobb lenne egy linearis generatoros stirling, mert annak jobb a hatasfoka, tartosabb es meg konnyebb is."
Persze ez nem így van. Hatásfoka akkor jó, ha már "felfûtötték", ami nagyon sokáig - akár 1 óráig is - tarthat. Vagyis egy órával az elõtt be kell indítani, mielõtt az áram elfogy az aksiból. Ugyanígy leállítani se kis idõ - a fûtés befejezése után még sokáig termel energiát - amely mehet veszendõbe is, ha már nem fér az aksiba. Éppen ezért labor körülmények között jó a teljesítménye, de valós életben csak akkor alkalmas, ha:
- folyamatosan megy (pl napkollektor hõjét hasznosítja, "erõmû motor")
- vagy legalább lehet elõre tudni, hogy rohadt sokáig fogod használni (vonat, kamion)
- van akkora aksi az energia pufferelésére, ami több órányi üzemre elég (szintén nagyobb jármûvek)
Azt se felejtsük el, hogy nagy hõmérséklet különbség esetén igazán jó a hatásfoka - minél kisebb a hõmérséklet különbség, annál nagyobb motor kell a hatásfok megõrzéséhez.
A harmadik gond személyautóban való alkalmazásra ebbõl következik: ha kompakt motort akarunk, nagy hõmérséklet kell, amelynek kb fele még így is veszteséghõ lesz, amit egy kicsi motortérben egyszerûen nem lehet elvezetni.
"Rossz otlet, mivel a termofold kell masra."
Az EU jelenleg is komoly támogatásokat ad a területek mûvelés alól való kivonására. Amíg ez így van, addig én ezt az érvet szimplán kiröhögöm. Magyarország konkrétan "olaj" exportõr lehetne, ha megmûvelné a parlagon maradt földjeit. A szüleim falujában több mint 1000 tehén volt 30 éve. Most van 10. Szerinted ki van használva a termõterület annyira, hogy az éhezésen kellene aggódni? Én pont leszarom hogy Afrikában meg Kínában éhen halnak. Nem kéne annyit b.szni, meg lehetne használni gumit. Ha egy terület 10ezer embert tud eltartani, akkor nem kell oda 1 milliót gyártani. Minek gyereket szülni, ha a család éhezik? Nem kapnak segélyt, haljanak éhen, oszt jónapot. Magunkkal kell törõdni - be kell indítani a mezõgazdaságot és bioüzemanyagot kell termelni, és 5 év alatt elfelejthetjük az államadósságunkat.
Bioüzemanyag reális alternatíva, méghozzá annyira, hogy sufniban is csinálja a magyar: lószarból lõerõt. Persze ez nem a hagyományos mód, de azért az látszik, hogy akár csak a mezõgazdasági hulladék is simán hasznosítható volna. Bármilyen szerves anyag bomlása során gáz képzõdik. Ehhez energia befektetés kvázi nem szükséges (jó, kell egy picit keverni, meg kell egy kompresszor a tankoláshoz a gázt, és annyi). Minden jelenlegi benzines autó tudna üzemelni gázzal.
"Viszont a tisztan megtermelt aram felhasznalhato szintetikus szenhidrogenek eloallitasara is, amihez viz es legkori szendioxid kell."
Viszont tisztán megtermelt áram nincs. Vagyis van - az össz áram termelés 5-10%-a úgy, hogy a közlekedés nagyrészt szénhirdogénnel megy. A plusz áram ami kellene a közlekedéshez 100% szénbõl/szénhidrogénbõl jöhetne.
Vízbõl és légköri széndioxidból üzemanyagot csinálni azért is butaság, mert a mûvelet minimum felét elvégzi helyettünk bármilyen haszonnövény. Pl napraforgó/repce olajjal megy minden átalakítás nélkül minden régi diesel (átalakítással újaknál is megoldható lenne szerintem). És itt még lepárlásra sincs szükség az energiahordozó kinyeréséhez, mint mondjuk a bioethanolnál (ami helyett a biogáz jobb megoldás, lásd fentebb).
"Rovid tavra pedig boven eleg az elemtromos toltes, mivel azt nem kell oda-vissza alakitani, ezert olcsobb mint a szintetikus uzemanyag."
Az elektromos áram szénbõl ill. szénhirdogénbõl áll elõ, tehát ez az, amit alapban átalakítanak (pl szénbõl 30% hatásfokkal, mondjuk gázból ez lehet 60% is), a szállítás közben komoly (10%) veszteséget szenved.
"Egy hibrid auto pedig kepes mindket modban mukodni."
És a következõ lépés az, hogy árammal ez jelenleg olcsóbb is. Csakhogy ha az (autóba tankolt) áramra is ugyanaz a jövedéki adó mérték lesz érvényes mint a benzinre/gázolajra, akkor kapásból drágább lesz. És ne ringassuk magunkat abba a hamis illúzióba, hogy a hibridek térnyerésével ez nem fog megtörténni.