"Sokkal optimalisabb szoftvert lehet csak erre a celra irni, mintha meglevo oprendszeren alakitasz ki valamit."
Valojaban ha fognak egy linux-ot es felraknak ra egy sima szoftvert akkor ugyanezt kapjak, csak nem kell semmilyen alapfunkciot ujra megirni. A linux-ban pont az a jo, hogy a kernel magaban csak a hardvert es az alap posix szolgaltatasok egy reszet kezeli, tehat olyan szoftverkornyezet fut rajta amilyet csak akarunk. Az android alatt is linux van, megsem nez ki ugy mint egy desktop rendszer. Egy linux-ot futtato gep lehet akar kenyerpirito formaju vagy egy csomag rago meretu. A tenyleges szoftvert meg a programozok olyanra irjak amilyenre akarjak, a nelkul, hogy olyan alap dolgokkal kellene foglalkozniuk, mint file vagy memoria kezeles.
A project kitalaloi inkabb a media es a palyazati penzek iranyabol kozelitettek a problemahoz, a sima varosautomatizalasi megoldasokat ugyanis nem kutatok, hanem mernokok fejleszik jelenleg is.
"Meg azért valószínûleg úgy fogják kiépíteni, hogy ez nélkül is mûködhessen, mert hiba az bármikor elõfordulhat."
Nem fogjak. A simens elso epulet automatizalasi demo kamionjaban is sikerult bennragadnunk a demo soran, mert a villanytuzhely etel menujetol kifagyott a kozponti gep, ami egy fix panel mogott volt. Ha nem sikerult volna ujrainditani a win95-os gepet (ez akkoriban volt), akkor nem tudtunk volja a bejarati ajton kimenni, csak bontassal. De az alstom automata vonatvezerlo rendszere is olyan, hogy ha meghibasodik, akkor nem lehet megallitani a vonatokat, mivel a mechanikus fekrendszert kihagytak. Kinaban eddig ket nagyobb baleset volt e miatt (es kettot kerultek el kis hijan). Az egyik esetben a rendszer veletlenul menetirannyal szembe kuldte be az egyik metrot az alagutba, ket masik esetben pedig egymasra futtottak a vonatok mert a szoftver elszamolta a fektavot (az egyik eset metrokkal a masik nagysebessegu vonatokkal tortent).
Szoval ha manapsag automatizalnak valamit, akkor a failsafe rendszer tobbnyire koltsegtakarekossag miatt kimarad.