A cikk azzal indít, hogy "az olaszokat" még nem sikerült cáfolni senkinek, aztán sorolja a cáfolatokat. Ezek után rejtély, hogy mit is akar közölni az olvasóval... az állított sületlenségekkel meg nem is érdemes foglalkozni.
Az eredeti cikk a New York Times-bõl származik, ami az Államokban lassan közröhej tárgya, ideológiai elvakultságban a Népszava színvonalán van, igazmondásban a Népszabadságén, szakmailag pedig kb. a Blikk-nek felel meg. Fehérgalléros bûnözõk ponyvája (meg akiknek tõlük csöpög a nyála).
A lapot ismerve információértéket eleve nem is akartak adni ennek a cikknek, csak helykitöltõnek szánták, meg alkalmat adott rá, hogy leírják párszor Einstein nevét. Nem is alkalmas arra hogy egybõl lefordítsák, el tudom képzelni ahogy szegény Balázs Richárd emberfeletti küzdelmet vívott vele, hogy kihámozzon belõle néhány épkézláb mondatot, és egy tisztességes cikket fabrikáljon belõle.
@ Balázs Richárd:
Nehogy magadra vedd a véleményem, kizárólag az eredeti cikk tartalmát kifogásolom. Évrõl évre egyre jobban írsz, csak így tovább!
@ Peetkiller:
Senki sem állította, hogy a neutrínók átlépték volna a fénysebességet, hanem azt, hogy eleve olyan gyorsan mozogtak. De tekintettel arra, hogy cikkek özönével cáfolják ezt is, egyre biztosabb, hogy az egész csak vaklárma volt.
Einsteinnek igaza volt abban is, hogy a gravitáció pusztán térgörbület, nem energia. Azt is tudjuk, hogy ez egyedül az anyag közelében létezhet.
Einstein nem mondott ilyet, mert tudta mit jelent az "energia" szó. Továbbá az Einstein-egyenleteknek vannak vákuum-megoldásai, szóval nem csak anyag közelében létezhet. A "cikkedben" dobálod a fogalmakat, amiket nem az eredeti értelemben használsz, de nem magyarázod meg, hogy mit értesz alattuk. Egyébként pedig az írásodnak semmilyen struktúrája nincs, nem következik egyik mondatból sem az azt követõ, és a képlet amit a végén elõhúzol nem következik a megelõzõ dumából, úgyhogy a hajunkra kenhetjük az "elméleted".
@ jaspercry:
Mi a hülyeség azt csak az utókor tudja nekünk megmondani
Azt hogy mi a hülyeség, már a jelenben is meg tudja mondani a tudományos módszertan. Ennek köszönhetjük hogy van fejlõdés, és nem vesztegetjük az idõnket hülyeségekre. Egyébként pedig a tudományos módszertant középkori arab tudósok mint Al-Hazen, és európai szerzetesek mint Roger Bacon dolgozták ki, úgyhogy a középkor nevében visszautasítom a "sötét" jelzõt.
@ Doktor Kotász:
Virtuális részecskék a kvantum-térelméletben vannak (kísérletekkel bizonyított elmélet), nem a húrelméletben (kísérletekkel NEM bizonyított hipotézis). A térrészecskés elméletedrõl ugyanaz a véleményem, mint Peetkiller agymenésérõl.
A forgó mozgásnak van gravitációs hatása, az általános relativitáselmélet leírja, és a kísérletek ki is mutatták, hogy helyesen. Az utána következõ ötletelésedre nem tudok mit írni, mert én ezek szerint más értelemmel használom azokat a szakkifejezéseket, mint te.
@ Artyy:
A galaxisok forgását nem relativitáselmélettel hanem newtoni klasszikus fizikával szimulálják, azzal az indokkal, hogy a csillagok viszonylag lassan mozognak a fénysebességhez képest. Van aki szerint ez helytelen, mert nem veszik figyelembe hogy a csillagokból rengeteg van, és a gravitáció nemlineáris jelenség, nem adódik csak úgy össze a csillagok vonzása mint Newton esetében.
Ha pedig bármely új megfigyelés ellenkezik egy elméleti jóslattal, az nem cáfolja a korábbi igazoló megfigyeléseket. Mindössze megmutatja, meddig terjed a korábbi elmélet érvényességi határa. Attól, hogy Einstein elmélete helyes ott ahol Newton elmélete hibás, Newton elmélete továbbra is használható marad ott, ahol már bizonyított.
@ Spheriot:
Egyértelmû hogy egyre több olyan jelenséget fedezünk fel, ami meghaladja a mostani elméleteket, de mivel nincs jobban mûködõ elmélet nem lehet egyenlõre lecserélni/kiegészíteni õket.
Sokkal több hipotézisünk van, mint kísérleti eredményünk. Ne becsüld alá a tudósok fantáziáját, folyton új elméleteket fabrikálnak, még túlzásba is viszik. Ha felmerül egy új jelenség, szinte már másnap kész elméletekkel állnak elõ, de az esetek többségében az történik, hogy az új jelenség már meglévõ elméletet bizonyít be (ilyenkor rendszerint Nobel-díj esõ hullik Stockholmban).
Hogy néhány konkrétumot is mondjak, az általános relativitáselmélet pillanatnyilag veretlen, hibátlanul leírja az összes gravitációs jelenséget amit ismerünk. A kvantum-térelmélet több elmélet gyûjteménye, ezen belül a kvantum-elektrodinamika rendkívül sikeres, viszont a nagy-energiájú folyamatokat leíró modelleknek már vannak gondjaik (pont azért épült az LHC hogy kirostálja õket). A félvezetõ-ipari kutatásokban szinte naponta van forradalom, ahogy átültetik az elméleteket a gyakorlatba, egyre menõbb kütyüket tud gyártani az almás cég. Az elhíresült húrelméletre viszont például semmilyen kísérleti bizonyíték nincs, lehet hogy nem is lesz soha.
@ lmisi:
Az összedobált szavaidból arra tippelek, hogy valamiféle kísérletrõl beszélsz, amiben információt gyorsabban továbbítottak a fénynél. Tudsz adni konkrét példát?
@ torreadorz:
A relativitáselmélet mely képleteivel van gáz? Térjünk rá a konkrétumokra.
@ MINDENKI:
Ha kísérletekre hivatkoztok amik állítólag megcáfolnak valamit, akkor légy szíves mindig adjatok linket, hogy megtudjuk nézni tényleg úgy van-e. Ha pedig nem tetszik egy elmélet, írjatok rá konkrétumot, hogy miért nem tetszik. Annak, hogy valamivel szerintetek "gáz" van, nincs információértéke.