arra pedig sajnos képtelen vagyok, hogy a képletemhez vezetõ gondolatmenetemet is leírjam neked lépésrõl-lépésre
Errol nem en tehetek. Tanulj meg irni. Nem vagyunk gondolatolvasok.
Higgs-bozon, vagy a sötét anyag, esetleg a graviton, meg a szuperhúrok
Ezek kozul egyiknek sem bizonyitott a letezese, kulonfele hipotezisek josoljak meg oket. Majd a kiserletek eldontik hogy leteznek-e. Miert is jobb a te fantazmagoriad ezeknel?
De kérdem én, vajon például Kepler kivonta e a pályaívszámításainál a napból érkezõ fénnyomás okozta tolóerõt??? Ez számításaim szerint kb. 120 millió tonna plusz a föld esetében minden másodpercben.
A nyomas mertekegysege pascal, az ero mertekegysege newton. A tonna a tomeg mertekegysege (altalanos iskola 6. osztaly tananyaga, professzor ur). Egyebkent pedig a Napbol erkezo fenynyomas tobb millio ev alatt is merhetetlenul kicsi mertekben befolyasolja a Fold mozgasat, ezert elhanyagolhato.
@ sly007:
1998 ota tudjuk hogy az univerzum gyorsulva tagul, szoval valami gyorsitja, ezt nevezzuk sotet energianak. Ez csak egy jol hangzo nev valamire, aminek a termeszetet egyelore kozelebbrol nem ismerjuk.
@ Deus Ex:
En is ugy tanultam ahogy az elejen irtad. Csak erre mondanek valamit:
a komplett nyugati civilizáció idõrõl alkotott fogalmát rossz irányba vitte az, amikor valaki egy mozgást az idõ függvényében ábrázolt
Nem vihette rossz iranyba, hiszen ez a modszer mukodik, barmely mernok tanusithatja. A fizika alapelve pofonegyszeru: ha mukodik, akkor helyes.
@ yesname:
Azt árulja el nekem valaki, hogy miért hozták kapcsolatba az idõt a fény sebességével?
Ez szintiszta matek. A 4-dimenzios teridoben minden megfigyelo a sajat vilagvonala menten eri az idot, es a terido geometriai tulajdonsagai miatt van egy allando hatarsebesseg, es egy fura transzformacios szabaly a mert idotartamok es tavolsagok kozott. Nem nagy ordongosseg, de igazan akkor fogod megerteni, ha megtanulod a matematikajat. A specialis relativitaslelmelethez erettsegis matektudas is eleg.
@ dyra:
Csak a valos tomegu reszecske nem lehet gyorsabb a fenynel. Az imaginarius tomegu reszecske pedig nem lehet lassabb nala. Viszont szinte biztos hogy ez az egesz csak vaklarma.
A kvantummechanika multiverzum interpretacioja egy flozofiai eszmefuttatas, es nem fizika. A fizika csak azzal tud foglalkozni, aminek a letezese kiserletileg ellenorizheto, a tobbi univerzum viszont definicio szerint nem ilyen. A helyes hozzaallas szerintem minimalista, az elmeletek foglalkozzanak csak bizonyithato dolgokkal.
@ Regeaux:
A fénynél gyorsabban terjedõ testek tömege imaginárius. Ha már számolgatunk velük, lehet, hogy a két i kiüti egymást. De ez csak egy tipp.
Pontosan igy van. Az alairasomban levo linkrol elerheted az alt. rel. jegyzetet amit irtam, a 3.9 fejezet foglalkozik az elmeleti fenynel gyorsabb reszecskekkel. Azert imaginarius a tomeguk, hogy az energiajuk es a lenduletuk valos szam lehessen.
@ trenmost:
Az idonek mar a klasszikus mechanikaban sincs kituntetett iranya. Viszont peldaul a hotanban van, az entropia novekedese egyertelmuen kijeloli az egyik idoiranyt a masikkal szemben.