Szerintem ennyire nem kell lenézni,a fiatalabb genárációt.
(persze jóval elkényeztetebbek,az átlagnál,számítástechnikai kütyükkbõl,mint mondjuk én voltam valamikor)
Egy ilyen tapicskálos gépet ,36éves koromban is elfogadnék,de nem ez a legfontosabb.
Az elsõ programot 1981-ben írtem egy Primo képre 2KByte -os masinára Basic nyelven.(kölcsön kaptam kb 5 hónapra)
Egy egyszerü hangenerátoros,szinti. 10sorbol áló kis vacakot.
12-évesen tóltam C-16-ost,utána C+4-es kis masinát gépikód+Basic3.5,hát király volt.(2évig gyûjtöttem a zsebpénzembõl rá+locsolkodás,+karácsony) mikor összegyûlt 7000Ft-om 2-es,5-ös,10-20Ft-osokba.(plusz a magnót családi összefogásban kaptam hozzá)
Soha többet nem mentem a programozás közelébe,Elektromûszerészként végeztem,tanultam kezdetlegesebb számítástechnikát a 90-es évek elején,de mára már nem érdekel.(nem is értek hozzá)
Támogatás+sikerélmény elõre viszi a fiatalokat,így lehet,hogy pályán maradnak,csak mivel nagy a konkurencia,és hamar fejébe szál a dicsõség,nehogy egy átlagos középszerü,vagy még az se,legyen az ilyen nagyrabecsült fiatalból.