A Terminátor 2? A leírtakban, de pl. a sztoriban (visszaküldözgetés az idõben valaminek a megakadályozására) pont nem.
A Last Action Hero-t tényleg csak szubjektívan lehet megítélni, számomra baromi idegesítõ volt a valódi és rajzfilmfigurák állandó keverése és azonos jelenetben való szerepeltetése (pedig amikor bemutatták még kisgyerek voltam, tehát nem csak ma taszít). Amolyan valóban humoros részre pedig nem is emlékszem. Ha mindenáron akarnám kategorizálni, gyerekfilmnek mondanám (azért mert az "action hero" szerepel a címében, még nem akciófilm).
Nem tudom hány éves vagy, de ez bizonyos kor fölött (hú ez úgy hangzott mintha már valami matuzsálem lennék :)) az ember már tényleg csak az értékes filmeket nézi meg újra és újra (no és persze azokat amikhez valami emlék köti).
A Farkasokkal Táncoló pont ilyen. A mai napig elsírom magam, amikor a filmben Dunbar lovát, vagy a címadó farkast agyonlövik az északi katonák, vagy amikor a naplóját összetépik. Ezek olyan jelenetek amikre mindig emlékezni fogok. És akár hiszed, akár nem, bármikor szívesen újranézem. Külön pozitívum, hogy nem valami unalmas zsidó vagy néger, hanem egy méltatlanul elhallgatott - az indiánok kiirtásáról szóló - témát karolt fel Costner és ezzel tudott örök klasszikust alkotni.
Egyébként nem igaz, hogy mindenkinek csak 1x adatik meg a tökéletes film rendezése, mivel Coppolának pl. mind3x, Clint Eastwoodnak pedig a mai napig folyamatosan. Cameronnak pedig szintén, mivel az Aliens, az általad is említett Terminátor 2, a Titanic és az Avatar mind kiváló filmek.
Darren Aronofsky pedig éppenhogy napjaink agyonsztárolt rendezõje - tegyük hozzá, joggal (még akkor is, ha szerintem pl. legutóbbi filmje a Fekete Hattyú a felejthetõ kategóriába tartozott).
Az utolsó gondolatoddal pedig teljesen egyetértek, ezen kár is tovább vitázni.